WB01552_.gif (540 bytes)

[C] ALAPTECHNOLÓGIÁK - HABARCS

WB01552_.gif (540 bytes)

- A habarcstechnológia új irányai
- A habarcs fogalma, fajtái, felhasználási területei
- A habarcs-alkotórészek jellemzői
- A mész
- A homok és cement kezelése
- A habarcstechnológiában elkövethető hibák
- Baleset-elhárítási előírások a habarcstechnológiában

Habarcstechnológia

- A habarcstechnológia új irányai

Klasszikus építőanyagunk a habarcs jelentőségét egyes építésmódok egy-egy időre csökkenthetik, de fontossága, amíg kőműves munkák lesznek, megmarad.

A habarcs-technológiánál is megjelentek a technológia és a technika olyan eddig nem ismert elemei, amelyek

  • termelékenyebbé és hatékonyabbá teszik a velük való munkálkodást, továbbá az építéstechnológia ezen területén is találkozunk
  • a komplex gépesítésre való törekvésekkel.
  • Az 1930-as években kezdődött

  • a gyárban előállított szárazhabarcs alkalmazása, amely ma már nemcsak a nemesvakolat, hanem belső gipsz, mész, külső cementtel javított vakolatok formájában jelen van, ugyanakkor számos - már a hazai építési piacon is jelen lévő - jónevű külföldi építőgép gyártó cég foglalkozik
  • komplex habarcstechnológiai gépláncok gyártásával, forgalmazásával, bérbeadásával, szervízelésével, ezért például az eddig
  • nagyon munkaigényesnek tekintett vakolás a korszerű csavarszivattyús vakológépek használatával felgyorsul, ugyanis egy 5 fős brigád egy-egy műszakban 5-600 m2 belső vakolatot is képes kifogástalan minőségben elkészteni;
  • az eddig tabuként tisztelt megállapítás, hogy a frissen oltott mész 2 hetes korában falazásra, 6 hetesen vakolásra és csak három hónap eltelte után alkalmas meszelésre is megdőlt, mert a mikromész az oltást követő egy-két nap elteltével akár freskó készítésére is alkalmas.
  • WB01552_.gif (540 bytes)

    - A habarcs fogalma, fajtái, felhasználási területei

    A habarcs, általában finomszemcséjű adalékanyagnak, kötőanyagnak és esetleg adalékszereknek, valamint víznek olyan keveréke, amely friss állapotban kenhető vagy önthető, esetleg földnedvesen teríthető, majd később megszilárdulva, hézagkitöltés, ragasztás, adhéziós jellegű elemkapcsolások, felületképzés, burkolás ,… céljaira szolgál.

    A. habarcsok, a felhasznált kötőanyagok szerint

  • mészhabarcsok
  • cementhabarcsok, valamint
  • gipsz és gipszes habarcsok lehetnek.
  • Mészhabarcsokban kötőanyagként csupán építési mész (mészpép, porrá oltott mész, vagy őrölt égetett mész) szerepel.

    Javított mészhabarcsok azok, amelyekben kötőanyagként az építési mészen kívül hidraulit vagy 200 kg/m3-nél kevesebb portland-cementtel egyenértékű cement is van.

    Cementhabarcsokban legalább 200 kg/m3 portland-cement, illetve ezzel egyenértékű heterogén cement és legfeljebb 0,1 m3/m3 mészpép van.

    Gipszes habarcsok azok, amelyekben kötőanyagként építési mészen kívül 200 kg/m3-nél kevesebb gipsz van.

    Gipszhabarcsnak nevezzük azokat, amelyeknek a fő kötőanyaga gipsz és egyéb kötőanyagot meszet) ennél kisebb mennyiségben tartalmaznak.

    Felhasználási területük szerint

  • falazó habarcsok ;
  • vakoló habarcsok ;
  • ágyazó és burkoló habarcsok ;
  • vízzáró habarcsok ;
  • injektáld habarcsok ;
  • hőszigetelő habarcsok ;
  • sugárvédő habarcsok készülhetnek
  • A leggyakrabban használt mész és javított mészhabarcsok készítéséhez tehát

  • homok (bánya- és folyami) ;
  • cement ,
  • mész ,
  • adalékszerek és
  • keverővíz szükséges.
  • WB01552_.gif (540 bytes)

    - A habarcs-alkotórészek jellemzői

    A habarcsnak nagyon fontos alkotórésze a homok,

  • amely alatt a négy milliméternél kisebb szemcséjű adalékanyagot értjük ;
  • amely I. - II. osztályúnak minősül 3%, míg a III. osztályúnak legfeljebb 8% agyag-iszap tartalom mellett ;
  • amelyből az előírások szerint a homlokzatvakolatokhoz legalább 2/3 részben folyami homokot kell használni /sajnos a hazai gyakorlat a 14-15% agyag-iszap tartalmú bányahomokot is alkalmazza és a folyami homokot csak elvétve/.
  • A rossz minőségű homokkal készített habarcs

  • vakoláshoz használva sok kötőanyagot igényel és idő előtt tönkremegy ;
  • felhasználása falazatokban is kerülendő.
  • Bányahomokjainkminősége csak mosással válik elfogadhatóvá. A homok osztályozását és mosását, egyszóval nemesítésnek nevezzük.

    A cement, az adalékszer és a víz

    A cementtel, az adalékszerekkel és a vízzel kapcsolatos teendőket is a Betontechnológia c. fejezet tárgyalja.

    WB01552_.gif (540 bytes)

    - A mész

    Az építőipar a meszet a darabos égetett mészből előállítható őrölt égetett mész, oltott mész, porrá oltott mész és formájában használja. A magyar gyakorlat zömmel az égetett mész vízzel való megoltásával keletkező oltott meszet alkalmazza, szemben a nyugati gyakorlattal ahol inkább a porrá oltott mész használata terjedt el jobban.

    A meszet szaporaságával minősítjük. A szaporasági szám azt mutatja meg, hogy 10 tonna égetett mészből hány köbméter oltott mész keletkezik. A szakirodalom 18-as, 23-as, 25-ös sőt 28-as szaporaságú meszeket ismer, amelyek közül a gyakorlatban leginkább a 23-25-ös fordul elő.

    Az égetett mész tárolása, szállítása

    Az égetett mész nedvességre fokozottan érzékeny, ezért

  • csak néhány napi oltásra váró darabos meszet tároljunk, mert az a levegő nedvességét magába szívja, ettől szétesik és porlik, amely egyúttal rontja a szaporaságát is ;
  • zárt, a térszinthez képest megemelt fapadlójú épületben tároljuk,
  • zárt vagonban, ponyvával letakart tehergépkocsin, vagy zárt konténerben szállítsuk.
  • Mivel a mészpor az ember nyálkahártyáját ingerli,

  • a vele való manipuláció sok kellemetlenséggel jár, ezért célszerű megoldani, megszervezni
  • az égetett mész zárt konténerekben való szállítását.
  • Vasúton vagy tehergépkocsival szállítják leggyakrabban az égetett meszet, amikor a vagonokból közvetlenül a mésztárolóba, onnan egy szállítószalaggal pedig a mészoltó gépbe juttatják a darabos égetett meszet.

    A darabos mész közúti fogadását annak tárlóbunkerben való beemelése és a mészoltó gépbe való leeresztése követi.

    A darabos mész bunkerba juttatására az úgynevezett Szkipp felvonó - a bunker beömlő nyílásához ferdén vezetett acél pálya is kiválóan alkalmas, amelyen egy gépi csörlő 1000 literes puttonyt mozgat fel s alá. A mész a puttonyba a billenőszekrényes tehergép-kocsiból surrantással kerül.

    A közúti mészszállítású mészoltó üzemekben használt (5,0 tonna töltési súlyú) mész-szállító konténer acéllemezből készül. A konténert daru emeli az acél tárolóbunker fölé, ahol a konténer alján levő zárókilincs a bunkerrel való ütközés hatására az alsó fenékajtót nyitja és ezen keresztül üríti az égetett darabos meszet. Az égetett mész a tároló bunker szektorzárral működő kiömlőnyílásán át .jut a mészoltó gép etető garatjába. A tárolóbunker 2-3 vagon darabos mész befogadására alkalmas. Az égetett mész testsűrűsége 1,2-1,3 tonna/m3.

    Az égetett darabos mész oltása

    Az égetett darabos meszet lehet

  • kézi erővel ládában, vagy
  • géppel oltani.
  • Mészoltás során tekintettel kell lenni arra, hogy

  • oltáskor jelentős hő szabadul fel. (egy kg darabos mész 1137 kJ hőt termel), ennek ismeretében
  • különös figyelemmel kell kísérni az exoterm folyamatot, ezenkívül
  • a jó minőségű mész gyorsan, néhány perc alatt megoltódik, míg a rosszul égetett mész lassan, csak hetek múlva, de akkor sem teljesen ;
  • 1 tonna égetett mész megoltásához 2-3 m3 víz szükséges ;
  • míg az oltáskor keletkező mésztej halmaz sűrűsége 1,1-1,2 tonna/m3 addig az érett oltott mész (-pép, -máj) esetében ez az érték eléri az 1,25-1,3 tonna/m3 -t.
  • Az égetett darabos mész oltási folyamatát

  • mészoltógép alkalmazásával,
  • melegvíz használatával ,
  • az égetett mész mechanikai aprózásával,
  • kémiai úton pl. elektrolit adagolásával
  • lehet gyorsítani.

    Kézi mészoltás

    Helyes oltási sorrend betartásával

  • a darabos meszet kétrekeszes, megemelt padozatú oltóládában 10-15 cm vastagságban elterítik, majd
  • annyi vizet engednek rá bő vízfolyással, hogy azt ellepje, ezután mikor a mész a víz hatására darabokra esett szét,
  • a további vízmennyiség hozzáadásával keletkező mésztejet,
  • szűrőn keresztül a mészverembe eresztik, mialatt
  • a szűrőn felfogott és meg nem oltódott köveket időnként eltávolítják.
  • Gépi mészoltás

    A mészoltás gyorsítására és a balesetveszélyes kézi oltási munka elkerülésére elterjedt a gépi eljárások alkalmazása.

    Működési elveit tekintve a gépi mészoltáshoz általában

  • áztatódobos mészoltó gépek ;
  • merítődobos mészoltó gépek ;
  • termodinamikus- és
  • keverőlapátos mészoltó gépek használhatók.
  • Az áztatódobos mészoltó gépeket

  • mobil (kerekeken mozgatható) és
  • stabil ( telepített) kivitelben egyaránt alkalmazzák.
  • Az áztatódobos készülék teherviselő keretén fogaskoszorúval vagy görgőpályával forgatott oltódob helyezkedik el, amelynek

  • egyik végén etetőgarat, ahol a darabos mész adagolható,
  • másik végén a mésztej kiömlő nyílás, valamint
  • az oltatlan köveket felfogó perforált rostadob található.
  • A dob vízszintes tengelyében perforált vízadagoló csőből permetező víz oltja meg a meszet, belső palástjához pedig keverőlapátokat erősítenek. A kiömlő nyílás felé kissé lejtő tengelyű forgódobba a garaton beadagolt darabos meszet a bepermetezett víz oltja, miközben az oltódó anyag lassan mozog előre.

    Oltás közben ügyelni kell arra, hogy

  • a dobban levő mésztej hőmérséklete 80 °C fölé ne emelkedjék, ami
  • a beadagolt víz mennyiségégének növelésével érhető el ;
  • a gépet elhagyó mésztejet szűrőn át vezessék a mésztároló verembe.
  • A merítődobos mészoltógép

  • vízzel telt acéltartályában ferde tengelyű, perforált lemezzel borított dob forog ;.
  • etetőgaratán - amely a dob magasabb végén található - adagolják az égetett meszet a tartályba, ahol
  • a mész a vízben megoltódik, mésztej lesz belőle, majd
  • az etetőgarattal szemközti oldalon levő kivezető csövön távozik.
  • A szakaszos üzemű gép használata során

  • a víz pótlásáróI a hőmérséklet emelkedésével és az elvezetett mésztej mennyiségével arányosan gondoskodni kell ;
  • az oltás közben a dobban felgyülemlett köveket az üzemszünetekben, és/vagy a műszak végén lehet/kell eltávolítani.
  • A termomechanikus mészoltó gépek annyiban különbözik az áztatódobos berendezésektől, hogy

  • a kettős falú dobban folyó mészoltás hatására az oltóvíz 60-80 °C-ra felmelegszik, amelyet
  • az oltógépbe vezetve a mészoltás ideje jelentősen kb. 1/3-ra csökkenthető.
  • Keverőlapátos mészoltó gép tulajdonképpen

  • egy függőleges tengelyű kúpos edény, amelyet közepén egy vízszintes helyzetű perforált lemez két részre oszt, amelyet
  • vízzel feltöltenek, majd a felső térbe égetett darabos meszet adagolnak, majd
  • a víz hatására megoltódó mész, mésztej az alsó keverőlapátos térbe kerül;
  • A szűrt, kezeletlen mésztejben lévő 100-500 mikron szemnagyságú mész-szemcsék a mésztejben az csak az idő múlásával oltódnak, aprítódnak tovább, ezért a régóta ismert szabály szerint

  • falazáshoz legalább 2 hetes,
  • vakoláshoz legalább 6 hetes,
  • festő-, és fehérmunkákhoz legalább 12 hetes, pihentetett vermelt meszet szabad csak felhasználni.
  • Amennyiben a szükséges mértékű "utóoltódáshoz" megkívánt időtartamú vermelés nem történik meg, akkor a mészszemcsék a vakolatban - a levegő nedvességtartalmának hatására - oltódnak meg és a helyükön kellemetlen látványt nyújtó kikagylósodott üregecskék maradnak vissza ("mészkukac").

    Mikromész használatával a kivárási idő csökkenthető, vagy el is hagyható

    A mikromész előállítása során

  • a mésztejet dezintegrátorba vagy kolloid festékőrlő malomba vezetik, ahol a mész -szemcsék a készülékben fellépő centrifugális hatásra aprózódnak,
  • a készüléket elhagyó mésztejet - amelyben a szemcsék mérete ~ 4-10 mikronra csökken rövid ideig pihentetik - ülepítik, majd
  • a mészvizet leszivattyúzva az építőiparban azonnal felhasználható tejfelsűrűségű mészmájat kapunk
  • A szivattyú és a készülék üzemeltetéséhez természetesen plusz energia szükséges, amit kiegyenlít a hosszadalmas tárolás, vermelés elmaradása.

    Oltott meszek kezelése

    A mésztej tárolása-ülepítése

    Az oltási folyamatból kikerülő mésztejet - gondosan megszűrve az oltódásra alkalmatlan kövektől - mészverembe engedik. A mészverem - mészgödör, "meszes gödör" - földbe ásott, állékony falú, korláttal körülvett tárolóhely

    A mészverem határoló falait

  • természetes rézsűvel kialakított földpartok ;
  • agyagos homokba ágyazott, kitöltelen (gyakran növelt-) hézagú téglafalazatok ;
  • központi mészoltó telepeken vasbeton kádfalak képezhetik.
  • A mészvermek kialakítása során

  • azok fenékszintjét meg kell emelni, amennyiben magas a talajvízszint ;
  • azok tetejét gyakran gerendákból és palló terítésből álló födémmel zárják le, biztonságtechnikai okokból és a benne tárolt mész tulajdonságainak megőrzése érdekében ;
  • falazott vermek alsó síkját, fenekét nem burkolják, hogy a mészvizet mészverem környezete hamar elszívja, ugyanakkor
  • a hosszú ideig működő mészoltó telepek nagykapacitású tárolómedencéit rekeszfalakkal is osztott, alul is zárt vasbeton kádak formájában építik meg, mert
  • az ülepedést követően a mészmáj fölött elhelyezkedő mészvizet leszívják és oltáshoz ismételten felhasználják, így
  • egyben a tartós környezetterhelést is csökkentik.
  • A hosszabb időn át tárolt mészmáj

  • felületét - 15-20 cm vastag - homokkerítéssel védik meg a kiszáradástól illetve télen,
  • hogy a mészmáj meg ne fagyjon - mert az elvesztené a kötőképességét - a megfagyástól védő, kb. 50 cm vastagságú homokréteggel fedik be.
  • Az oltott mész kiemelése a mészveremből

    A veremben tárolt oltott meszet

  • kézi erővel vagy

  • a kézi művelet fokozott balesetveszélyessége miatt célszerűbb géppel kiemelni

  • A kézi kiemelés csak biztonságos pallóterítésen, hosszúnyelű habarcsmerő serpenyővel, esetleg óvatos karos lapátolással javasolható, esetleg felállítható bitófás, csörlős, vedres kiemelő berendezés is.

    Nagyobb üzemekben a feladatot legtöbbször

  • bakdarura szerelt markolóval ;
  • a mészmáj szivattyús kiemelésével, vagy
  • függőleges tengelyű, alul szívókosárral ellátott centrifugál zagyszivattyúkkal oldják meg.
  • A mészverem felett acél "I" tartón görgős felfüggesztéssel üzemeltethető zagyszivattyúk-ban lazító kavarólapát, szivattyú és villamos hajtó motor van.

    Mésztej, -máj és habarcs szivattyúzásra is alkalmas az excentrikus csigaszivattyú, amelynek fő részei az acél globid csiga forgórész és a gumi állórész.

    Használatosak még

  • centrifugális és
  • lamellás mészpépszivattyúk is.
  • A mészmáj tixotropikus tulajdonsága következtében, ha a mészmáj öreg, nagyon sűrű, akkor a szivattyúzni kívánt rész kevés vízzel és vibrálással tehetjük folyóssá, szivattyúzhatóvá.

    A kiemelt mészmáj tárolása és mérése

    A szivattyúval kiemelt mészmáj tárolására a legjobb megoldása mészpéptároló és keringtető siló keringtető szivattyúval.

    A silóba kerülő mészmájat

    - az egyenletes konzisztencia biztosítására és a leülepedés ellen - időnként bekapcsolt keringtető szivattyú homogenizálja, majd azt

    a keverőgép felett levő előtárolóba szállítja.

    Az előtároló alatt forgócellás mészpép adagoló helyezkedik el. Az adagoló egy cellájának térfogata ismert, így az elforgatott és ürített cellák számával határozzuk meg a mészpép mennyiségét. Ennél egyszerűbb ún. mérőedényes megoldás is számításba jöhet, mert ez is sokkal pontosabb a jelenlegi "lapátos" adagolásnál és mérésnél. A mészpép a mérőedényből közvetlenül a keverőedénybe juttatható.

    A porrá oltott mész (mészhidrát) kezelése

    A mész porrá oltása üzemi technológia.

    A porrá oltott meszet

  • zsákolják,
  • a munkahelyekre szállítják, és
  • úgy raktározzák, mint a cementet, vagy
  • ömlesztve, tartálykocsikkal szállítják egy közbülső reléállomásra, vagy
  • a munkahelyekre közvetlenül silókba ;
  • az ömlesztett mészhidrát csővezetékes szállítása pedig azonos a cement szállítá-sával.
  • A mészhidráttal készült habarcs másként viselkedik - nem olyan zsíros, kevésbé kenhető ,…. - mint hagyományos kötőanyagú formái, ezért kevésbé népszerű akár a vállalkozók, munkahelyi vezetők, de még inkább a közvetlenül felhasználó kőművesek körében.

    A porrá oltott mész használata az építésiparosítás egyik lehetőségét is megteremtheti. Egy korszerű, mészhidráttal dolgozó habarcsüzem, ugyanolyan színvonalon képes habarcsot termelni, mint egy korszerű betonüzem, hiszen

    termelékenysége: 1-2 fővel óránként 40-50 m3 habarcs ,

    egy kőműves kézi vakolással 0,03 m3/h gépi vakolással 0,09 m3/h, kisméretű téglával való falazáskor 0,06 m3/h, blokkfalnál 0,01 m3/h habarcsot dolgoz be, ezért

    egy 100-120 fős kőműves létszámmal dolgozó vállalkozást kiszolgál egy 10-12 m3/h teljesítményű habarcs üzem.

    A mészhidrát felhasználható

    - előre pépesítve vagy

    - por alakban közvetlenül a keverőgépbe adagolva.

    A mészhidrát pépesítése

    A mészhidrát alkalmazását nehezíti az úgynevezett a felporzás. Ezt úgy lehet megelőzni, hogy mérlegelés után a mészhidrát a silóból cementszállító csigával pépesítő tartályba juttatják, ahol - vízmérő órával kimért víz hozzáadása után - a villamos motorral hajtott keverőkarok mészpéppé alakítják át. A pépesítőből a mészpép-tárolóba és/vagy keringető silóba, vagy az előtárolóba, innen a forgócellás adagolóba vagy mérőedénybe kerül a pépesített mészhidrát.

    A por alakú mészhidrát kezelése

    A silóból a mészhidrátot szállítócsigán át szállíthatják a pormérlegbe, majd porzásmentesen zárt flexibilis, textilerősített gumicsövön keresztül a habarcskeverőbe, mivel csak teljesen zárt keverőgépben, zárt keverési folyamatban lehet felhasználni. A mészhidrátot tehát a betontechnológiához hasonló módszerrel is felhasználhatjuk, vagyis a habarcsot

    üzemi jelleggel, hatékonyabban és

    környezetkímélő módon állíthatjuk elő.

    WB01552_.gif (540 bytes)

    - A homok és cement kezelése

    A homokot és a cementet a betontechnológia előírásainak megfelelően kezeljük, azaz szállítjuk, tároljuk, mérjük, és adagoljuk

    Habarcskeverés

    A habarcs

  • kézi vagy
  • gépi keverése során egyaránt arra törekszünk, hogy homogén masszát állítsunk elő.
  • A kézi keverés

    A habarcsot kézi szerszámokkal végzett keverése során

  • pallókból ácsolt nagyméretű fából készült keverőládát, hosszúnyelű keverőt, lapátokat, habarcsmerőt,.. használnak ;
  • először a kimért meszet helyezik a ládába, ezt követően
  • vizet adagolva hozzá mésztejet állítanak elő ;
  • ha javított mészhabarcsról van szó, akkor ezután a kimért cementet dolgozzák el a mésztejben, majd
  • ha adalékszer is kerül a habarcsba, azt most a kell mésztejbe adagolni, végül
  • a kimért homok hozzáadásával és elkeverésével zárul a habarcs készítése, esetleg
  • pótlásként, hígításként további vizet (nagyobb mennyiségi igény esetén külön kevert mésztejet) kell/lehet hozzáadni.
  • Mivel a habarcskeverés kemény fizikai munka, ha lehetséges célszerű gépet alkalmazni.

    Gépesített habarcskeverés

    Habarcskeverésre

  • legtöbbször kényszerkeverő gépeket használunk, bár kisebb építkezéseken
  • gravitációs rendszerű betonkeverőkkel is szoktak habarcsot előállítani (például földnedves konzisztenciájú aljzat- és ágyazóhabarcsok esetén kifejezetten előnyös a használatuk).
  • Kimondottan habarcskeverésre konstruált berendezések, működésüket, szerkezetüket tekintve

    vízszintes tengelyű, úgynevezett teknősgépek,

    függőleges tengelyű, vagy kollerjáratos keverők lehetnek.

    Üzemük szerint megkülönböztetünk

    szakaszos működésű és

    folyamatos üzemű gépeket .

    Telepíthetők

    stabilan, és lehetnek

    mobilak.

    A teknős keverőgép üzeme során

    az alkotókat ferdepályán mozgó puttony gépi csörlővel szállítja a vízszintes tengelyű keverő teknőbe ;

    a vizet adagolótartállyal mérik ;

    a megkevert habarcsot a teknő billentésével ürítik az alatta lévő közbülső tárolóba.

    A ma már kevésbé használatos kollerjáratos keverés esetén

    a keverést a függőleges tengelyű tányérban körbefutó két, - vízszintes tengely körül is forgó - görgő végzi , tehát

    hőszigetelő és csillámos adalékú habarcsot amit a görgők aprítanának, szétnyomnának nem szabad ilyen keverőgéppel keverni ;

    ürítésük az állótengelyű dob (tányér) alján lévő nyitható-zárható nyíláson keresztül, gravitációs úton lehetséges, ezért

    a gépet olyan magas pódiumra helyezzük, hogy a szállítóeszköz aláférjen.

    A habarcs szállítása

    A habarcsot központi habarcsüzemben gyártva

  • közúti szállítóeszközökkel, munkahelyi előállítás mellett pedig
  • hagyományos eszközökkel (vödör, hordóláda, talicska, japáner,..), vagy
  • konténerekkel, vagy
  • csővezetékeken keresztül szállíthatjuk.
  • A habarcs közúti szállítása

    A közúti habarcsszállítás speciális

    íves kiképzésű, billenő teknős, vagy

    alternáló mozgással a leülepedést akadályozó kavarókocsikkal történik. illetve

    minden betonszállításra alkalmas közúti közlekedési eszközzel, például mixerkocsikkal is lebonyolítható.

    A habarcs fogadására olyan fogadó edény szóba jöhet

    amely lehetővé teszi a szállítójármű gyors ürítését, továbbá

    a habarcsnak az építéshelyszíni szállítóeszközbe történő adagolhatóságát, például

    a betonfogadására is kiválóan alkalmas hidraulikusan billenthető fém bunker, vagy

    a legegyszerűbb fogadóeszköz a fém vagy faanyagú habarcsláda.

    A habarcs szállítása munkahelyen belül

    A munkahelyen minden - a beton szállításánál is bevált - szállítási mód, eszköz alkalmazható.

    A leggyakrabban számításba vehető csővezetékes habarcsszállítás

  • szivattyús, vagy
  • pneumatikus működtetésű lehet
  • A habarcs szivattyúzható

    a mész szivattyúzásánál már tárgyalt csigásszivattyúval is, de

    leggyakrabban a membrános szivattyúkat alkalmazzák.

    A pneumatikus habarcsszállítás eszközei

    a légsűrítő vagy kompresszor,

    a légkiegyenlítő tartály,

    a fémből készült kúpos habarcsfogadó tartály, a habarcskörte, és a csővezeték.

    Habarcstelepek

    Vermelt mészellátás esetén

    a veremből a mészmájat szivattyú emeli a közbülső tárolóba, innen

    egy térfogatra adagolón keresztül jut a habarcskeverőbe, mész adagoló mellett

    vegyszertartály és adagoló is működik ;

    a pernyét és a cementet csiga szállítja a mérlegbe, innen jut a keverőgépbe ;

    a habarcsot pedig egy /például ELBA-kúszóelven működő/ keverőgép állítja elő.

    Pépesített mészhidrát, cement és pernye kötőanyaggal dolgozó habarcsüzemekben

    a hidrátsilóban tárolt porrá oltott meszet csiga és mérleg segítségével a pépesítőbe, innen

    a mészpéptárolóba, majd az előtárolóba, innen

    a térfogatadagolóba és végül a keverőgépbe juttatják.

    Egy, a mészhidrátot por alakban felhasználni képes habarcsüzemben

    a közúti szállítást is figyelembe véve megemelt pódiumon helyezik el a teljesen zárt, stabil keverőgépet ;

    a homokot csillagdepóban tárolják és vonóvedres kotróval húzzák be az előtárolóba, innen a mérlegbe, ebből pedig

    a felvonó puttonyába és végül a habarcskeverőbe kerül az adalékanyag ;

    a por alakú kötőanyagokat, így a mészhidrátot is csiga szállítja a pormérlegekbe, innen surrantják a keverőbe, amelynek podesztjén (munkaszintjén) a vegyszertároló és adagoló is helyet kapott ;

    a szükséges vizet vízórával adagolják.

    Egy ilyen üzemben egy, esetleg két fő képes óránként 40 m3 habarcsot is előállítani.

    A habarcs bedolgozása

    A munkaigényes és nehéz habarcsbedolgozási folyamatokat, mint láttuk már korábban is igyekeztek gépesíteni Elsősorban

    a habarcs szállítását oldották meg a habarcsszivattyúk és a pneumamatikus csővezetékes berendezések alkalmazásával, így például

    ma már a habarcs függőleges szállítását szinte kizárólagosan gépi eszközökkel oldják meg.

    Szárazhabarcs - gyártás, - ellátás, felhasználás folyamatait mutatja be a 10. ábralap

    (Dr Nagy Pál nyomán)

    Mivel habarcs hagyományos bedolgozása is akár falazásnál, akár vakolásnál igen munkaigényes, szükségszerűvé vált a bedolgozás - elsősorban a vakolás - munka-folyamatának gépesítése is.

    Gépi habarcsfelhordás

    A vakológépek rendszerint

  • vakoló gépegységből,
  • a csővezetékből,
  • és a szórófejből állnak.
  • A dugattyús vakoló gépegységek lökésszerűen továbbították a habarcsot, ezért sok volt az elhullás, használatukat megszüntették.

    Csigás szivattyúkkal

  • a lökésszerű terhelési panaszok megszűntek, mert
  • egyenletesen nyomják a szórófejhez a habarcsot.
  • Többszintes épületekben

    habarcsszállító szivattyúval a felsőbb szintekre nyomott habarcs

    vakolószivattyú segítségével hordható fel a falfelületre úgy, hogy a csigás szivattyú állandó nyomását a szükséges mértékben növeli, felgyorsítva a habarcsáramot

    egy hozzácsatlakozó, kisegítő sűrített levegőáram -befúvás.

    A szárazhabarcs munkahelyi tárolása, ürítése silóból, - a vakológép ellátása látható a 11. ábralapon

    A habarcstechnológia fejlesztése során kezdetben az olasz TURBOSOL és a nyugatnémet PUTZMEISTER vakoló berendezései jelentenek meg, amelyek komlexicitását

  • a habarcskeverőgép,
  • a szivattyú, amely szállítja és felhordja a habarcsot,
  • valamint a kompresszor, légsűrítő együttes - komplex gépegységként -való használata jelenti.
  • Szárazvakolatak

    Az úgynevezett szárazhabarcsok bevezetésére

    A nemes vakolatok rendszerint

    A különböző színekben gyártott, színskála szerint megjelölt - számozott -

    Pillanatnyilag több cégi is gyárt és szállít homlokzatképző színvakolatok készítésére alkalmas szárazhabarcsokat (TERRENOVA, BAUMIT, KNAUF,...), és belsőben használható száraz vakolat- alapanyagokat is..

    A vakolási munkafolyamatok, ma már teljes körűen, komplexen kezelve gépesíthetők, mert

    A mobil kivitelben készülő vakológép (23. kép , 24. kép)

    A falra felhordott habarcsot

    Többszintes épületekben a vakológéphez a zsákolt szárazhabarcsot

    Négy-öt fő ~ 5-600 m2 felület vakolására képes egy műszakban.

    A száraz habarcsok (25. kép) közül leggyakrabban a

    A falazó kőművesek a vakológépet habarcsnak a falon való vízszintes eltérítésére (25. kép) is használhatják. A szórófejből a falazat szélességében annyi habarcs csíkot húz, amennyit a felületre ránehezedő következő téglasor a teljes felületre szétnyom. Ez a módosítás megkönnyíti a falazás igen nehéz fizikai munkáját és növeli a termelékenységet.

    WB01552_.gif (540 bytes)

    - A habarcstechnológiában elkövethető hibák

    A homok kezelése során

    Mészelbánási folyamatokban

    A cementfelhasználás során

    A víz

    Az adalékszer

    A megkevert habarcs gyakran

    A bedolgozás, kivitelezés során

    WB01552_.gif (540 bytes)

    - Baleset-elhárítási előírások a habarcs technológiában

    WB01552_.gif (540 bytes)


    Laptetőre