[C2] ALAPTECHNOLÓGIÁK - ÖNTÖTT ÉPÍTÉS

- Beton és vasbeton szerkezetek zsaluzása és állványozása

- Zsaluzatok anyagai, szerkezete

- Hagyományos szerkezetek zsaluzatai

- Zsaluzatok fejlődése, síkzsaluzati rendszerek

- A zsaluzás munkafolyamatai

- Zsaluzási munkák során előforduló kivitelezési hibák

- Zsaluzási munkák biztonságtechnikája

- Betonacélok fajtái, szilárdítása

- A betonacélok szállítása

- A betonacélok tárolása

- A betonacélok alakító megmunkálása

- Acélbetétek toldása

- Vasszerelés

- Betonacél-telepek kialakítása

- A vasszerelés kivitelezési hibái

- A betonacélok előkészítésével és a vasszereléssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások

Beton és vasbeton szerkezetek építése

- Beton és vasbeton szerkezetek zsaluzása és állványozása

A beton és vasbeton építés legfontosabb segédeszköze, építési segédszerkezete a zsaluzat és az azt alátámasztó állványzat (51. kép).

A zsaluzat és azt alátámasztó állványzat készítésének célja, hogy

• az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok figyelembevételével tervezett szerkezet geometriáját megadja biztosítva, hogy

• a kezdetben képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon.

A boltövek és boltozatok készítéséhez is szükség volt a szerkezet formáját meghatározó, egyben alátámasztó szerepet is betöltő zsaluzatra. Az összetett zsaluzási, állványozási feladatokat jól képzett ácsok látták el, akiknek nem okozott gondot a vasbeton szerkezetek derékszögű rendszerint négyszög-keresztmetszetű tartóinak mintadeszkázatának elkészítése.

A képlékeny betonnal közvetlenül érintkező zsaluhéj

• nemcsak a szerkezet geometriáját határozza meg, hanem lehetőséget teremt

• a beton felületének mélységben történő tagozására, tagolására, is, így a zsaluzat a közvetlen esztétikai, építészeti eszköztárnak is része lett.

A vasbetonépités három munkafolyamata közül - zsaluzás, vasszerelés, betonozás -

• a zsaluzás, állványozás igényli a legnagyobb munkaráfordítást, ezért már

• a vasbeton építés korai időszakában találkozunk a zsaluzatok és az alátámasztó állványok fejlesztésével, amelyek

• nyilvánvalóan gazdasági okokra - a fenyő fűrészáru ára a két világháború között emelkedett - vezethetők vissza, így amint

• már az 1894. évi Bauwelt egyik száma is hírül adta, zsaluhéjat aláfogó változtatható fesztávolságra alkalmazható fémtartókat szabadalmaztattak, továbbá

• a hagyományos zsaluzati anyagok mellett megjelentek az acél zsaluhéjak is, amelyek

• bekerülési költsége a fáénál jóval magasabb, de jóval többször felhasználhatók.

A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel.

A második világháborút követően a vasbetonépítés is tovább fejlődött, így

• kidolgozták és egyre szélesebb körben alkalmazták a vasbeton előregyártását ;

• jó minőségű acélzsaluzatot használtak ezres nagyságrendű szériák gyártására ;

• a fa és acél zsaluzatok, sablonok mellett elterjedtek a beton és műkő sablonok ;

• az építéshelyszíni monolitikus munkák készítésénél megjelennek a - kis-, álló-, fekvő- nagytáblás zsaluzatok ;

• a zsaluhéjak már fémből, rétegelt lemezből és üvegszál-erősítésű poliészterből,… is készültek ;

• a tökéletesen sík felületeket garantáló zsaluzatok alkalmazásával lehetővé válik vakolatmentes falak, mennyezetek készítése.

A nagytáblás zsaluzatok kialakításával új fogalom született,

• a "kúszózsaluzat", tudni illik a nagytáblás rendszerrel készített szerkezetek zsaluzatát a beton megszilárdulása után daru segítségével "kúsztatják" a felsőbb szintekre, illetve később

• az 1960-as években született meg az igazi kúszózsaluzat, amelynek függőleges mozgatásához már nem szükséges daru, hanem, "önjáró", araszoló mozgással jut fel a következő zsaluzati pozíciókba.

A nagytáblás fal és födémlemez - zsaluzatok egyesítésével

• létrejött a térzsaluzat, amely a födém és fal, egyidejű készítésével, sarokmerev összeépítésével

• alkalmas a cella rendszerű épületek szerkezetépítését egyszerűbbé, gazdaságosabbá tenni.

A zsaluzatok alapvető feladata

• a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása ;

• a forma és a méreték - mérettűrési határok közötti - megtartása a betonozás ideje alatt, és a beton kellő mértékű megszilárdulásának időtartamára.

A kellő mértéket az úgynevezett "zöldszilárdság" éri el, amely az adott körülmények közötti kizsaluzhatósághoz elegendő, a zsaluzatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények tehát

A zsaluzatok fentieknek megfelelően rendszerint

• a betonfelülettel érintkező, formát- mintát adó zsaluhéjakból, valamint

• az ezeket merevítő egy-, vagy kétirányú bordákból, összefogó kalodákból, továbbá

• a függőleges zsaluhéjak összekötését (összefeszítését - távtartását) biztosító átkötésekből,

• a függőleges szerkezeteket zsaluzatát megtámasztó állványokból áll, valamint

• a vízszintes szerkezetek zsaluzása során szűkség van alátámasztó állványzatokra is, amelyeknek legfontosabb elemei

• a teherelosztó, az állványt mindkét síkban stabillá tevő ferde merevítők, továbbá

• a zsaluhéjak magassági beállítására és kizsaluzáskor leeresztésére szolgáló állvány-, oszlop emelő - leeresztő szerkezetek (ékpárok, csavarorsós emelők,..)

A zsaluzatot és az alátámasztó állványzatot

• gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult méretű, keresztmetszetű anyagokból készíthetjük 6 méteres fesztávig és 6 méteres magasságig ;

• nagyobb méretek és a szokásostól eltérő terhek esetén pedig méretezni kell.

A zsaluzatot és állványzatot érő erőhatások közül közvetlenül a zsaluhéjat is terheli

Az alátámasztó állványzatot pedig

A helyesen kialakított és méretezett zsaluzat és támasztó állványzata(-i) a rájuk ható terheket

• biztonságosan és

• káros alakváltozások nélkül képesek elviselni.

Az egyedi jellegű beton és vasbeton szerkezetek hagyományos építésénél leggyakrabban a fát alkalmazzák. A felhasznált fa - legtöbbször fenyő fűrészáru - legalább II. osztályú legyen.

A fából készült zsaluhéjak általában többször felhasználhatóak, visszanyerhetők.

Zsaluhéjként

• leggyakrabban 24 mm vastag gyalulatlan ("szőrös") deszkát használnak ;

• a deszka lehetőleg 12 cm-nél szélesebb ne legyen, mert a nedvesség hatására vetemedik és ismételt felhasználásra alkalmatlanná válik ;

• a deszkából készült zsaluhéj - elemek között 2 milliméter hézagot szükséges hagyni mert a fa a nedvesség hatására a térfogatát növeli ;

• a zsaluhéj simaságát fokozni lehet gyalulással, fémlemez, műanyaglemez borítással vagy rétegelt lemez felhasználásával ;

• a gyalult zsaluzati deszkaelemeket szükség esetén árok-eresztékes kapcsolattal és a széleken hidegen alakított fémszegéllyel készítik (egykori DOKA típustáblák) ;

• korszerű anyagfelhasználás jellemzi a műfa zsaluhéjakat, (például a hazai BUFA rétegelt lemez belső rétegei cserfából, a külsők bükkfából állnak, rétegszáma 14-17, ragasztó alapanyaga vízben oldhatatlan műgyanta, táblamérete 125x300 cm, vágási felületét a beépítés előtt vízálló gyantával kell bevonni);

• a fa zsaluhéjakat a betonozás előtt be kell nedvesíteni, vagy zsaluleválasztó bevonattal szükséges ellátni.

Héjzsaluzat néven ismert a szakmában a betonból, műkőből vagy kerámiából,… előregyártott és a betonozást követően végleges felületet eredményező (kéreg -) elem, amelynek betonnal érintkező felületét a jobb tapadás érdekében gyakran bordázottan alakítják ki. Vasbeton oszlopok esetében héjzsaluzat lehet például a rosttcement csőköpeny. (Bennmaradó zsaluzatról beszélünk akkor is, ha a zsaluzatot a betonozást követően nem tudjuk eltávolítani /pódiumok, szobortalapzatok, lépcsők,…/ ).

A négy- vagy sokszög keresztmetszettel készülő pillérek

A pillérek zsaluzatát, a betonnal érintkező

• zsaluhéját - a befoglaló és betoldó táblákat - az ácstelepen előregyártják úgy, hogy a deszka-sorozat elemeit hevederekkel fogják össze kb. 50 cm-ként ;

• ezekre a hevederekre ülnek fel a pillér geometriáját adó, a beton hidrosztatikai nyomását és a tömörítésből adódó dinamikus erőket felvevő, a pillér méretére jellemző kalodák. (13. ábralap)

A kaloda

• helyzetét tekintve talpkaloda és közbülső kaloda lehet

• .a talpkaloda általában erősebb anyagból - pallóból, gerendából készül és a feladata, hogy a pillér helyét pontosan, elmozdulás mentesen rögzítse ,

• a közbülső kalodákat 50-60 cm, alul 30-40 cm, a felül pedig 60-80 cm távolságban kell elhelyezni ,

• a kisméretű pillér kalodája négy darab 10 cm széles, egymásra szegezett deszkából-,

• a középméretű kaloda két darab zárléc két deszka fogópár szegezéssel kialakított kapcsolatával, míg

• a nagyméretű pillérek kalodája 10/10-es fűrészelt fából , csavarozott kötéssel készülhet.

Tagolt pillérek ("L", "T",.. keresztmetszet) kialakításánál úgy járunk el, hogy

• derékszögű zsaluzatot készítünk, az ismertetett kalodákkal összekötve, merevítve, és

• a tagolásokat betétekkel kizárjuk.

A sokszög keresztmetszetű pilléreknél is

• a lehető legegyszerűbb formára visszavezetett kalodákkal, kirekesztéssel és/vagy

• kiegészítéssel dolgozunk.

A pillérek kalodáit fémből is készíthetjük, például

lapos-, vagy szögacél szelvények felhasználásával, rendszerint

több méretre való beállítást biztosító furat-, nyílássorokkal és

ékes, vagy tüskés (áttolóvasas) rögzítésekkel.

A kör keresztmetszetű oszlopok

• zsaluhéját - a köralakot jól közelítő sokszögben összerakott lécekből,

• a - kör mintaíveként is funkcionáló - kalodákat. ívesen kivágott és két rétegben egymásra szegezett deszkaelemekből állítják össze (14. ábralap) ;

• a körülményesen készíthető íves kalodák között 3,5 mm átmérőjű lágyvas-huzal kötés helyettesítheti a merevítést.

Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,… szelvények felhasználásával vagy többrétegű impregnált papírcsövekből is készíthetők oszlopzsaluzatok.

A vasbeton lemezek zsaluhéját általában

• gyalulatlan, 12 cm- t nem meghaladó szélességű, 24 mm vastag deszkákból készítik, amelyeket

• vízszintesen két irányban gyámolítani kell,

• függőlegesen pedig alá kell támasztani.

A zsaluhéjat szokásos esetekben

• a deszkázatra merőlegesen beépített, élére állított deszka- vagy pallóbordázattal gyámolítják, amelynek

• 60 cm-es alátámasztási távolsága, 24 mm vastag. deszkázatot figyelembe véve biztosítja, hogy a zsaluzaton és a kész szerkezeten túlzott mértékű behajlás ne jöjjön létre ;

• a bordázatot - gondosabb kivitel esetén - a bordázatra merőleges gerenda-sorral fogjuk alá, ahol

• a gerendák egymástóI való távolsága 10 cm vastag lemezvastagságig 1,5 m ;

• 15 cm lemezvastagságig pedig 1,00 méter ;

• a bordákat a gerendákhoz pedig ferdén bevert szegekkel rögzítik.

A gerendázatot és/vagy a bordázatot

• függőleges tengelyű hengeres oszlopokkal (gömbfa dúcokkal) kell alátámasztani.

• az oszlop és a gerenda kapcsolatát, az együttdolgozást, a gerenda "lekötését" a mindkét elemre rászegezett hevederdeszka biztosítja ;

• az oszlop alsó végét teherelosztó pallóra vagy gerendára ültetik,

• oszlopemelő - leeresztő kéményfa ékpár közbeiktatásával.

A teherelosztó és az oszloptalp közé kettős ék kerül,

• amelynek feladata a pontos magasságba állítás,

• a szükség szerinti túlemelés és

• az állvány szabályszerű leeresztése, és amelyet

• a beállítás után szegezéssel kell a teherelosztó alátétpallóhoz rögzíteni.

Az alátámasztó oszlopok átmérője a várható terheléstől függ, így

• 4 méter magasságig f 10-12 cm

• 4 méter felett f 12-15 cm

A gerendázatot

• 10 cm lemezvastagságig 2,00 méterenként,

• 15 cm lemezvastagságig 1,5 m-enként kell oszlopokkal gyámolítani.

Az oszlopok

• 1/3 része toldható ;

• a toldásokat háromoldali, szegezett deszkahevederezéssel kell elkészíteni ;

• az oszlopokat andráskeresztekkel (egymást X alakban keresztező deszka vagy pallópárokkal) mindkét irányban merevíteni kell.

Többszintes épület esetén

• az alsóbb szinteken beépítésre kerülő oszlopoknak a felette levő szint (-ek) födéme(-i) és állványzata terheinek hordására is alkalmasnak kell lenni,

• az egymás feletti szintek alátámasztó állványzatainak oszlopai egymás fölé, egy függőlegesbe kerüljenek.

Az oszlopok és a gerendák anyagát, méreteit a szokásosnál nagyobb súlyú lemezek állványainál méretezéssel állapítják meg.

A béléstestes födémek ritkított zsaluhéjjal is készülhetnek, ami

• nvilvánvaló anyagtakarékosságot jelent,

• ugyanakkor az idomtestek, vagy bennmaradó héjzsaluzati elemek elhelyezésénél balesetveszélyes is lehet.

Kazettás födémek zsaluhéja készülhet

• acélból vagy

• üvegszállal erősített poliészterből, továbbá

• ferrocementből vagy

• műfa dobozokból,..

Előregyártott vasbeton gerendák vagy acélgerendák közötti lemezfödém zsaluzásakor

• nincs szűkség alátámasztó állványzatra, oszlopokra, mert

• a zsaluhéjat zsaluzatfelkötő kengyelekkel szorítják fel a gerendák alsó síkjához.

Lemezek zsaluzatainak készítésekor

• az épületgépészeti vezetékek terv szerinti áttörési helyeit egy-egy fa vagy műanyag doboz betét segítségével hagyják ki ;

• a vezetékek nyomvonalán háromszögletű lécet szegeznek a zsaluhéjra vagy

• műanyag gégecsöveket építenek be a vezetékek számára ;

• a felerősítési helyeken facsomagokat helyeznek el, valamint

• a különféle szerelvények befogadására, felfüggesztésére szolgáló behorgonyzó síneket , betéteke is a zsaluzáskor rögzítik.

A zsaluzandó gerenda

• kisméretű (24/40 cm-nél) kisebb,

• középméretű (40/60 cm körüli ),

• nagyméretű (40/60 cm-nél nagyobb) lehet.

A zsaluhéj minden esetben

• oldalzsaluzatból és fenékzsaluzatból áll, amelyeket úgy kell összeépíteni, hogy

• kizsaluzáskor az oldalzsaluzat elsőként eltávolítható és a feltárult beton ellenőrzése lehetséges legyen ;

• az oldalzsaluzat deszka tábláit 60-80 cm osztásban deszka hevederekkel fogják össze.

• a fenékzsaluzatot kisméretű gerenda esetén 24 mm vastag deszkából, közép- és nagyméretű gerenda esetén pallóból 48 mm vastagsággal. készítik, amelyeket deszkahevederekkel fognak össze

• a fenék és oldalzsaluzati táblákat az ácstelepen előregyártják, majd a kész táblákat a helyszínre szállítják az oszlopokkal alátámasztott fejpallókra, fejgerendákra ültetik fel ;

• a gerendazsaluzat vízszintes elmozdulásának megakadályozására, valamint a zsalutáblák beállítására, rögzítésére a fejpallókra, fejgerendákra kétoldalt futódeszkákat szegeznek fel.

• az oldalzsaluzat befelé dőlését távtartó betétlécekkel vagy hevederekkel, a friss beton hidrosztatikai nyomásából előálló kifele dőlést pedig f 2,8 mm lágyhuzal összekötéssel és az oldaltáblák ferde megtámasztásával lehet megakadályozni.

A kisméretű gerenda

• fenékzsaluzatát elegendő egy sorban állított oszlopokkal gyámolítani, amelyekre

• 55-60o-ban dőlő karpántokkal biztosított fejpallót erősítenek ;

• a fejpallók, ezzel együtt az oszlopok egymástól való is távolsága 60-80 cm ;

• a gerenda zsaluzati tábláinak helyét két oldalt levő futódeszkák határozzák meg ;

• az andráskeresztekkel merevített oszlopok alján kettős faék és teherelosztó palló van ;

• az alátámasztó hengeres oszlopok közül legfeljebb minden második toldható

A középméretű gerenda

• fenékzsaluzata 48mm vastagságú palló;

• a fejpallón a gerenda helyét futódeszkák rögzítik ;

• az oldalzsaluzatot kidőlés ellen ferde kitámasztókkal biztosítják, amelyek

• alsó végeit a 60-80 cm-enkénti sorolásban fekvő fejpallókhoz, felső végeiket pedig

• az oldalzsaluzatot összefogó hevederekhez szegezik ;

• a fejpalló sorozat kettőzött süveggerendára ül fel, amit

• kb. 1,50 méter távolságban felállított, mindkét síkban merevített alátámasztó faoszlopok gyámolítanak , amelyek

• kettős ékeken és teherelosztó pallókon adják át a terhüket a teherviselő térszintre.

A nagyméretű gerendák zsaluzatát és állványzatát minden esetben méretezni kell.

Szerkezeti sajátossága, hogy

• a zsaluzat a munkaszinttel kiegészítve készül ;

• a fenékzsaluzat mindig pallóból van ;

• az oldalzsaluzatot a gerenda magasságától függő méretű és osztású zárléc hevederekkel fogják össze és

• a ferde kitámasztók is hasonló méretű anyagokból készülnek.

A nagyméretű gerendazsaluzat hordására

• közbülső alátámasztást nem igénylő aláfeszített tartót is használhatunk, ha a zsaluzat alatti munkaterületre feltétlenül szükség van, .amelyet

• a várható lehajlás figyelembevételével - célszerűen a fenékzsaluzat alatti kettős ékek segítségével - túl lehet emelni.

A lemezzsaluzat bordázatát a gerenda oldalzsaluzatára erősített esetleg ferde kitámasztással is gyámolított, vízszintes helyzetű (futó-) deszkára vagy zárlécre is felültethetik, így biztosítva lemez és gerenda monolitikus egységét, egyidejű betonozhatóságát.

A fenti módon kapcsolható össze az alulbordás szerkezet bordáinak és lemezszakaszainak zsaluzata és állványzata. (15. ábralap)

A zsaluzat építésekor különös figyelemmel kell lenni arra, hogy

• a kizsaluzás előírt sorrendben - először a lemez, ezután a gerenda oldalzsaluzata stb. - akadály nélkül, vagyis

• a még nem kizsaluzható szerkezeti elemek, támaszaik, és merevítéseik eltávolítása nélkül legyen megvalósítható.

Felülbordás lemezfödém zsaluzata látható a 16. ábralapon

Lemezzel kapcsolt koszorúba zsaluzatnak készítése során

• a homlokzati síkon kampós szegekre , vagy dübeles rögzítésű gyámdeszkára, -pallóra ültetik fel a külső zsaluhéjat

• és távolságtartó betétek, valamint csavarással feszített lágyvashuzalokkal kötik be a belső zsaluoldalhoz.

Kávás nyílásáthidaló gerendák zsaluzatának és állványzatának (9. ábralap, alsó ábra) építése során

• az oldalzsaluk tábláit a falhoz állványkapcsokkal rögzítik ;

• a káva kiképzése céljából a derékszögű zsaluzatba betétdoboz kerülhet, így

• az alul sík zsaluzatot a nyílásközben fejpallós (keresztfejes) oszlopokkal is alá lehet támasztani ;

• a jobb vakolhatóságot a zsaluzatba helyezett cseréptakarás a hőhídmentes kialakítást viszont csak intenzív hőszigetelő betétsáv biztosíthatja.

A fiókgerendáknak mestergerendába történő csatlakoztatásakor

• az áthatásoknál az oldalzsaluzatból, a fiókgerendák zsaluzattal növelt keresztmetszetét kivágják, majd

• a nyílásokat - a fiókgerendák zsalutábláinak gyámolítására is alkalmas - deszka rátétekkel merevítik, körítik.

A vasbeton párkányok zsaluzatát általában a falazatra kampós szegekkel vgy dübelekkel felerősített gyámpallóra támaszkodó, deszkákból vagy pallókból szerkesztett konzolokra építik. (17. ábralap)

A függőfolyosók, erkélyek, loggiák zsaluzata és állványzata is hasonló a sík lemezekéhez, azonban

• alátámasztásukra gyakran elegendő a homlokzati falhoz rögzített konzolos támsor alkalmazása is, ugyanakkor szélesebb lemezekhez

• merevített, a homlokzathoz is bekötött, szűkség szerint

• többszintes alátámasztó állványzat kell.

Sáv- és pontalapok készítése állékony földpartok között zsaluzat nélkül is lehetséges, de

• a szükséges zsaluzatok is a földmunka adottságainak messzemenő figyelembe vételével, formailag a legegyszerűbb módon kerülnek kivitelezésre, rendszerint

• pallókból vagy oldalhevederezett palló- vagy deszka- táblákból, amelyeket

• a talajba vert cövekekhez kettős ékekkel rögzítenek, és

• kapcsolataikat úgy alakítják ki, hogy a kizsaluzás túlzott károsodás nélkül elvégezhető legyen.

• a pallók, táblák bedőlését a rájuk vagy a támasztó cövekekre szegezett-, és/ vagy belső távolságtartókkal akadályozzák meg, míg

• a beton hidrosztatikai (oldal-) nyomását - főleg magasabb alaptestek esetén - csavart feszítésű lágyvas-huzalátkötésekkel veszik fel,

• Sávalap hagyományos zsaluzata a 18. ábralapon, egy pontalapé a 19. ábralapon látható

A beton pontalapok zsaluzatai a tervezett keresztmetszeteknek megfelelően

• függőleges (négyszög keresztmetszet) és/vagy

• rézsűs (kiszélesített, hatszög keresztmetszet) határolású zsaluzattal készülhetnek.

A falzsaluzatok (20. ábralap)

• helyét ugyanúgy "ki kell tűzni", rögzíteni, mint a gerendáét a fejpallóra rögzített két futódeszkával tettük, itt azonban földszinti falaknál (födémekre kerülő falak kitűzésével a táblás zsaluzatok kapcsán foglalkozunk),

• talajba vert cövekek és a kettős faékkel szabályozott zárlécek - talphevederek - segítségével, tesszük ahol

• a kettős faékek a falak vastagságának pontos beállítására, tartására és a kizsaluzhatóságuk megkönnyítésére szolgálnak ;

• az oldalfal zsaluzatok - általában vízszintes deszkasorokból álló zsaluhéjainak - hevedereit alacsonyabb falaknál elégséges függőlegesen beépített deszkákból,

• magasabb falaknál azonban 60-80 cm-enként felállítandó zárlécekből kell tervezni, ;

• az oldalzsaluzatot állékonyságát cövekekhez rögzített, 2-3,00 méterenként beépített kétoldali ferde támaszokkal és/vagy kombinált támasztás - kihorgonyzásokkal is biztosítani kell;

• az így kialakult kettős bordarendszer, és a támaszok - rendszerint zárléc - elemeit ácskapocs kötésekkel kapcsolják össze ;

• az oldalzsaluk bedőlését felül rászegezett és belül beerősített távolságtartókkal akadályozzuk meg ,

• a beton hidrosztatikai nyomását a helyzetbiztosító kiékelt, futó talpbordákkal, és a ferde kitámasztásokkal is , de nagyrészt a lágyhuzal, (vagy fűzőcsavaros) összehúzó átkötésekkel vesszük fel.

A falzsaluzatok húzásra és nyomásra egyaránt igénybe vehető hagyományos átkötéseinél

• a távolságtartásra általában belső fabetét (léc),

• az oldalnyomás felvételére lágyvas-huzal kötés szolgál, amely

• belső csavart és/vagy külső ékelt feszítéssel működhet.

A méretezhető fűzőcsavaros átkötéseket

• nagyobb várható betonnyomások felvételére és/vagy

• a kötőelemek visszanyerhetősége érdekében és/vagy

• a fal minőségének (felületi esztétika, tömörség esetleg vízzáróság,..) javítása céljából használjuk.

A fűzőcsavarok falba kerülő szakaszára

• a visszanyerhetőség érdekében eleinte olajos papírt tekertek, később

• a fal vastagságának megfelelő méretű - távolságtartás céljára is alkalmas -fém- (általában vas "gázcső"), eternit vagy műanyagcső betéteket húztak/húznak és

• a csavarokat anyáscsavarral, szárnyas anyával, vagy speciális ékkel megfeszítik ;

• a kötések alá nagyméretű alátéteket kell alkalmazni, hogy a csavarozásból, feszítésből adódó erőket széles felületen adják át a bordáknak, hevedereknek ;

• tömör, vagy több darabból álló, bennmaradó belső betétekhez csavarkötéssel lehet csatlakozni, ha nem szeretnénk "lyukakat hagyni a falban" (például vízzáró betonok esetében), vagy

• a csövekkel kialakított távolságtartók üregét, ha szükséges cementhabarcs kiöntéssel tölthetjük ki.

Az átkötési helyek szükséges sűrűségét

Plasztikus beton és vibrációs tömörítés esetén az oldalnyomás felvételére, az alaktartósságra is figyelemmel négyzetméterenként 3-4 darab húzás-nyomás felvételére egyaránt alkalmas átkötést, távolságtartót kell beépíteni.

Emeletnyi és ennél magasabb falak zsaluzatát, a helyes és egyszerű betonozhatóság érdekében szakaszosan is készíthetjük, mégpedig úgy, hogy

• az egyik zsaluhéjat a teljes magasságig, a másikat csak egyméteres szintig zsaluzzuk be, majd egy méter magasságú szerkezetrész kibetonozása után

• újabb egy méter magasságú szakasz "kontrazsaluzását" végezzük el és így tovább.

Többszintes épületek emeleti monolit belső- és bütüfalainak zsaluzásakor

• a kikötésekhez és kitámasztásokhoz a falakban és födémekben előre tervezett lyukakat, kiharapásokat, bebetonozott kapcsolóelemeket hagyunk ki, helyezünk el, majd segítségükkel

• a külső zsaluhéjat az alatta levő már megszilárdult falhoz kötjük, míg

• a belső zsaluhéjat a szilárd födémhez támasztjuk ki, azután itt is

• a külső-belső zsaluhéjakat sűrű összekapcsolással - távolságtartással - tesszük együttdolgozóvá.

Beton- vasbeton falakban tervezett nyílások kihagyására - a nyílások nagyságának megfelelő méretű, ládaszerű zsaluzati betétek - nyíláskirekesztő elemek szolgálnak

Íves alaprajzú vasbeton falak (21. ábralap) geometriáját

• íves deszka elemekből szegezett talphevederrel és

• íves közbülső bordázattal adhatjuk meg.

Az egyenes vasbeton lépcsőkar tulajdonképpen ferde helyzetű vasbeton lemez, amelynek

• zsaluzata és állványzata sok hasonlóságot mutat a lemezzsaluzatok kialakításával,

• a lépcsőfokok homlokdeszkáit pedig alul fogasan kivágott, ideiglenesen léclábakon álló deszkabordákhoz rögzítik, vagy - a bonyolult és az újbóli felhasználhatóságot megkérdőjelező fogazás helyett

• a karral párhuzamosan fektetett ferde helyzetű pallókhoz hevederekkel erősített zsalutáblákból alakítják ki (22,ábra   23.ábra)

A klasszikus zsaluzatok fejlesztése

• elsősorban a zsaluzatok anyagában,

• szerkezeti kialakításában,

• elemeik méretnövelésében, kapcsolási módszereiben,.. nyilvánult meg

Már a hagyományos faanyagú zsaluzatok készítése során is gyakran

• a kizsaluzásnál keletkező hulladék deszkából állították össze

• a célnak megfelelő, szegezett kötésekkel kialakított táblákat.

A hagyományos zsaluépítést leegyszerűsítő, meggyorsító de lényegét nem változtató

• az üzemekben készített,

• kétoldalt gyalult, árok-eresztékes deszkákból összeépített,

• lenolajjal átitatott (impregnált) és

• a rövidebb oldalain - hevederek helyett - hidegen megmunkált acéllemez szegélyzett előregyártott zsaluhéj - elemek, táblák ;

• egy-egy 0,19-0,75 m² méretű tábla acéllemez szegélyben 2-2 előfúrt lyuk szolgálta a biztonságos és roncsolásmentes szegezés, szegtelenítés lehetőségét.

A zsaluzási munkát termelékenyebbé lehet tenni a táblaméretek növelésével, ezért fejlesztették ki az egyre növekvő méretű, az eddigi zsaluzási technikát is átalakító

• egész-számú, modulált kistáblákból összerakható,

• a vízszintes vagy függőleges elrendezésű táblákból sorolható fekvő- és állótáblás, valamint

• a már csak daru segítségével mozgatható - rendszerint szobafal nagyságú elemekből álló - nagytáblás zsaluzati rendszereket.

Itt is meg kell ismételni, hogy a kúszózsaluzás a nagytáblás zsaluzatok - épületszintek közötti - daruval történő mozgatását leíró szakkifejezés, ami azt jelenti, hogy

• a nagytáblás zsaluzat a beton megszilárdulását követően mintegy a következő szintre "kúszik fel" a daru segítségével, ugyanakkor

• a tényleges kúszózsaluzat, mozgatásához szükségtelen a daru közreműködése.

A korszerű zsaluzatokkal ma már tetszőlegesen bonyolult szerkezet-formák is létrehozhatók (31. kép)

A daruk általános használatának lehetősége mellett a munkaerővel való takarékoskodás is arra ösztönözte a kivitelezőket, hogy

• egyre nagyobb, akár 40-50 m²-t is elérő felületű, lehetőleg

• minél nagyobb egységekben áthelyezhető zsaluzatokkal oldják meg a betonfalak építését. (24,ábra 25,ábra 26.ábra)

A nagytáblás zsaluzást kezdetben a modulált kis- és álló-, vagy fekvő középméretű táblákból előszerelt nagyobb méretű egységek használata jelentette.

A célirányosan kifejlesztett nagytáblás zsaluzatok viszont egyben emelhető, áthelyezhető

• a rendszerint teljes felületű, merevített zsaluhéjból, továbbá

• vízszintes és/vagy függőleges -gyakran rácsos - merevítőkből, merevítő tartókból,

• állítható ferde támaszokból és

• betonozó munkaszintekből (galériából) állnak

A táblás falzsaluzatok zsaluhéja

• faanyagú (gyalult, árok-eresztékes kivitelű deszka) ;

• rétegelt "műfa" építőlemez, előtét zsaluzatként 6-8 mm vastag-, erősítés nélkül

• vastagabb 14 -20 mm-es változatokban közvetlenül felhasználva ;

• acéllemez 2-4 mm lemezvastagsággal rendszerint hegesztett kivitelben.

A nagyfelületű vékony acéllemez zsaluhéjakat merevíteni kell. Kezdetben a zsaluzatok tervezői és szerkesztői nem tudnak megválni a hagyományos falzsaluzatok merevítési megoldásaitól, pedig az acél anyagú

• táblákat a széleken való 90°-os behajtással, peremezéssel, esetleg

• közbenső, saját anyagukból hajtott bordákkal vagy

• melegen hengerelt idomacélok esetleg lemezből hajlított, sajtolt, préselt idomok felhegesztésével - már gyártáskor is - merevíthetik, ha

• a hegesztésére különös gonddal ügyelnek, mert a rosszul megválasztott hegesztési eljárás a táblák elvetemedését okozza.

Az acél zsaluhéjakat

• meghatározott méretrend figyelembevételével tervezik és gyártják, majd

• kapcsolóelemekkel egyesítik ezután a nagy táblákat

• vízszintes és/vagy függőleges helyzetű acél vagy fa anyagú tartókkal merevítik és

• húzás-nyomás felvételére egyaránt alkalmas átkötésekkel, távolságtartókkal összekapcsolják, továbbá

• csavarorsós talpakkal dönthető ferde dúcokkal (vagy rácsos merevítő tartókkal) állítják függőlegesbe és támasztják meg, végül

• konzolos tartókra (esetleg a rácsos merevítők vízszintes rúdjaira) korláttal, lábdeszkával kerített betonozó munkaszinte(ke-)t terítenek.

Nagytáblás zsaluzáskor a 4. (esetleg a 6.) kivételével minden műveletet egyszer, míg kis- és középtáblás zsalutatoknál a 3., 4., 5., 6., műveleteket minden zsalu átállításnál megismételve kell elvégezni.

Ívesen legyártott acél zsalu héjakkal íves és kör alaprajzú falak készíthetők. Az ívforma tartósságát

• vízszintes fa mintaívekkel, vagy

• állítható ív alakú (flexibilis) merevítő zsaluzattartókkal lehetséges elérni.

A modulált kis-, álló-, és fekvőtáblás zsaluzatok kezdeti fa és acélkeretes műfa, terpeszetett (hálós) acél,… zsaluhéjas változatait (ÉTI-N, NOE, NO - FINES,…) felváltják

• a könnyűfém (alumíniumötvözet,…) keretes műfa zsaluhéjas (DOKA FRAMAX, FRAMI, PERI TRIO,…) és (27. ábralap , 37. kép)

• perforált laposacél - merevítésű variálható (elforgatással is) összepítésű - akár házilagosan, "kézzel" összerakható - készletek (PERI HANDSET, PASCHAL RASTERSCHALUNG, OUTINORD MODUL P,…) (28. ábralap)

A hazánkban is széles körben ismert NOE COMBI zsaluzórendszer (29. ábralap) beton és vasbeton falak zsaluzásához

• rácsostartó merevítéssel készült nagytáblás zsaluzatokat is alkalmaz, vegyes anyaghasználattal ;

• a rétegelt lemez zsaluhéjakat

• esetenként fűrészelt fa,

• esetenként U100-as vízszintes helyzetű tartók (szelemenek) merevítik, amelyeket

• mindkét oldalról csavarozással felerősített, 1,25-1,50 m tengelytávolságra elhelyezett függőleges acél rácsos tartók fognak össze ;

• Az 1,50, 2,75, 3,00 méter gyártási hosszú rácsos tartók szélső oszlopa orsós talpcsavarban végződik a zsalutáblák függőleges síkba állítása céljából

• a kúpos távolságtartók - a már ismert kiképzés mellett - a 15,1 mm vastag, nagy szilárdságú, magas menetemelkedésű merevítő - összekötő rudakkal 12,00 tonna megengedett terhelésűek, így négyzetméterenként 0,4 átkötés szükséges.

• a rácsostartó felső vízszintes rudazata munkaszint kiképzésére is alkalmas és egy 1,00 hosszú csőoszlop korlátoszlopként is kiképezhető ;

• a rácsostartó magasságát meghaladó falak zsaluzása esetén több rácsozat is egymásra helyezhető.

A Hünnebeck zsaluzórendszer (30. ábralap , 32. kép)

• falzsaluzati tartószerkezetét (AZ-16, AZ-27 és AZ-50 jelű) könnyűacél függőleges merevítő tartók képezik, amelyek

• oldalirányú megtámasztását, egyben függőbe állítását csavarorsóval felszerelt beállító konzolok biztosítják, amelyeket

• az acéllemezekből préselt takaréküreges vagy rácsos tartóhoz szorítóékekkel kapcsolnak ;

• a zsaluhéjat az "AZ" tartók "U" szelvényű övébe becsavarozott betétfákhoz erősítik, mégpedig úgy, hogy

• az övekbe erősített betétfákra szegezik fel a ritkított deszka alapzsalut és erre egy vékonyabb rétegelt lemez előtét zsaluhéj kerül, vagy

• a vastagabb rétegelt, műfa építőlemezt -. az alapzsaluzat elhagyásával - közvetlenül a betétfákhoz csavarozzák ;

• egyméteres tengelytávnál ritkábban osztott "AZ" jelű tartók esetén a betétfákra vízszintes helyzetű fa vagy acél segédbordák kerülnek kb. 50 centiméterenként.

Az "AZ" tartók

• együttdolgozását a tartók áttörésein áttolt és kiékelt két, esetleg három vízszintes helyzetű gerendával és csavaros kettős ékeléssel

• toldását magas falak építésénél kétoldali betétlemezzel, vagy átfedéssel és csavarozással oldhatjuk meg.

Rácsos merevítésű, modulált acél falzsaluzatot (BATIMETAL) mutat be a 31. ábralap

A nagytáblás falzsaluzás jelenlegi legkorszerűbb eszközei

• a csuklós emelőjármokkal összekapcsolt táblapáronként egyben áthelyezhető zsaluzatok (34. ábralap ; Outinord "ENTREPRISE"), amelyek használata során

• a szétnyitott jármokkal felállított zsalusíkok között a vasszerelés, betételhelyezés,… kényelmesen elvégezhető, majd a

• jármok összehúzása és átkötések után a szerkezet betonozható.…

A faipari gyártástecnológia fejlődése a már korábban is széleskörben használt

• műfa zsaluhéj táblák mellett

• ragasztott fa zsaluzat(-merevítő) tartók (32. ábralap) alkalmazását is lehetővé tette, így például

• göcsmentes, imperegnált, vetemedésmentes övekből és farostlemez gerincből összeállított "I" szelvényű (DOKA), valamint

• ragasztott sűrűcsapozással beépített rácsozású (PERI) elemek formájában.

A falak betonozásakor betonozó tölcsért, vagy csövet (betonszivattyú) alkalmaznak.

Az elkészített és felhasználásra váró nagytáblás zsaluzat elemeit konzolosan felállított oszlopokhoz, tároló állványokhoz támasztva kissé megdöntve tárolják.

A végfalak zsaluzásakor a bütüfalon kívül eső zsaluzatot a már megszilárdult alsó szint falába bebetonozott menetes csapokra függesztett konzolokra ültetik fel.

A nagytáblás zsaluzatok fejlődése a kúszózsaluzatok (33. ábralap , 38. kép) megvalósítását is lehetővé tette.

A kúszó zsaluzat gépesített berendezés, amely

• emelőhidraulikával felszerelt emelőoszlopból,

• külső emelőkeretből,

• belső emelőkeretből,

• alsó kezelőszintből,

• közbülső kezelőszintből,

• vízszintes mozgású csuklós merevítő szerkezetből, rajta a munka galériával és

• a nagytáblás zsaluzatból áll.

A komplett zsaluzati rendszer az emelési folyamat megkezdésekor a belső keretnél fogva két ponton függ a megszilárdult falon.

1.lépés: A zsaluhéjat a csuklós merevítő szerkezettel vízszintesen eltávolítják a beton faltól, és a falba rögzítő kúszócsapokat építenek be egymás felett két sorban.

2. lépés: Az emelő oszlop külső keretét fél zsaluzatmagassággal közbülső közbülső állásba emeli és azt ott a kúszócsapokhoz erősítik.

3. lépés: Az emelő oszlop a 2. pontban létrehozott kapcsolatra támaszkodva közbülső állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat.

4. lépés: Az emelőoszlop a külső keretet további fél zsaluzati magassággal - végleges állásba - emeli, amelyet a felső kúszócsaphoz rögzítenek

5. lépés: Az emelőoszlop a 4. lépésben létrehozott kapcsolattal végleges állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat, majd a csuklós merevítőkkel az egyik zsaluhéjat a fal vastagságnak megfelelően beállítják, végül a vasszerelés és a másik zsalutábla beállítása, rögzítése valamint a betonozás következik

A fent leírt (Doka rendszerű) kúszózsaluzattal ferde és íves szerkezetek is építhetők.

A Peri féle eljárással a fal elkészülte után illetve kellő megszilárdulását követően

• a zsaluhéjat a vízszintesen elmozdítják - a falat kizsaluzva -

• emelő síneket tolnak fel a következő kúszócsapokhoz, majd

• a komplett zsaluszerkezetet a síneken szorítógörgős berendezéssel újabb zsaluzási pozícióba emelik fel.

Zsaluzati tartók feladata a zsaluhéj 60-80 centiméterenkénti gyámolítása, alátámasztása. A hagyományos faigényes, kevés alkalommal felhasználható pallós gerendás gyámolításokkal szemben

• a teleszkopikusan egymásba csúsztatható elemekből álló kialakítás lehetővé teszi különféle fesztávokhoz való alkalmazásukat, rendszerint

• egy kettős rácsozású tartó belső terébe tömör (gerinclemezes, vagy doboz-) fémtartó csúsztatható be

• és a kívánt méretű beállítás mellett kis csavarorsóval vagy acél ékkel az egymásba tolt tartórészeket össze lehet kapcsolni, szorítani, sőt

• a csavarorsóval a rácsostartó fejlemezéhez felszorított tömör tartó túlemelt állapotba is hozható, így a terhelés hatására válik csak vízszintessé;

• a külső és belső tartókból különböző kombinációkban 2,6-11,00 m támaszköznek megfelelő zsaluzati tartókat lehet készíteni, amelyeket ha kell - a tömör tartószakaszokon - közbenső helyeken is alá lehet támasztani ;

• az acél zsaluzati tartók végei közvetlenül a falra, másik acél zsaluzati tartóra vagy közbenső szelemenekre is felülhetnek,

Az egyes acél zsaluzati tartórendszerekhez

• a gyártó cégek méretezési táblázatokat bocsátanak rendelkezésre,

• amelyek segítségével el lehet dönteni-, hogy adott terhelés esetén milyen tengelytávolságra kerüljenek az adott típusú zsaluzati tartók.

A zsaluzati tartókat

• vasbeton lemezek zsaluhéjának gyámolítás mellett felhasználjuk

• béléstestes és idomtestes sűrűbordás födémelemek közvetlen alátámasztására,

• vasbeton gerendák fejpallóinak megfogására, sőt mint a falzsaluzatoknál láthattuk

• falak zsaluzatnak függőleges merevítésére is.

Az egykor kedvelt acél zsaluzattartókat is - a falzsaluzatok merevítő tartóihoz hasonlóan - egyre inkább

• a korszerű, ragasztással gyártott fa alapanyagú, (DOKAFLEX, PERI GT VT,… )

• flexibilis (átfedéssel tetszőleges hosszúságban toldható ) szerkezetek váltják ki (35. ábralap , 34. kép , 36. kép).

A zsaluzattartók használata - speciális készletekkel - alulbordás födémek, gerendák zsaluzási munkáit is meggyorsíthatja. (33. kép , 35. kép)

A hagyományos faanyagú (palló, gerenda,..) és a többször használható flexibilis zsaluzattar-tókat egyaránt

• aláékelt fa oszlopokra

• már megépített - kellő teherbírású - falakra vagy pillérekre vagy

• állítható, teleszkopikus jellegű fém / acél, könnyúfém/ (cső-)oszlopokra ültethetjük fel.

A teleszkopikus oszlop fix és kihúzható /f 48 mm/ csövekbőlből áll. Az oszlopok magasságának közelítő szabályozására a csőben 10 centiméterenként kialakított furatokban áttolt acéltüskék szolgálnak; a finom beállítás a csőközépen levő - 20 cm hosszban működő finom beállító csavar - metrikus csavarmenetével lehetséges.

Az oszlopok merevítését a csőállványoknál megismert bilincsekkel és rudazatokkal, vagy deszkával és kardmarkolatra emlékeztető ékes bilincsekkel oldhatjuk meg.

A merevítést egyszerűsítő - egyben az állvány - zsalu szerelését is meggyorsító - megoldás a merev alátámasztó háromlábak használata. A csuklósan elforgatható támasztólábak falsík melletti és sarokban történő felállítást is lehetővé tesznek

A támaszok alsó vége teherelosztó talppal ellátott vagy ahhoz csatlakoztatható, míg felül a vízszintes gyámelemek befogására, alátámasztására alkalmas kialakítású.

A keresztfejes kialakítás alkalmas a kétirányban vezetett - akár átfedéssel toldott - zsaluzattartók befogadására is.

A zsaluzat leeresztése a finombeállító csavarok letekerése helyett gyorsabban végezhető az úgynevezett "ejtőfejek" szorítóékelésének lazításával elérhető néhány centiméteres leengedésével.

Nagy belmagaságú épületek súlyos födémeinek zsaluzatai különleges alátámasztó szerkezetek használatát igénylik.

A Peiner és Hünnebeck cégek

• nagy magasságú és

• nagy teherbírású rácsozott acél állványoszlopokat is gyártanak

A Peiner típusú acél állványoszlop

• csavarmenetes (orsós) talpa a teherelosztó lemezre adja át terheket, valamint

• a pontos beállítás és állványleeresztés eszköze ,

• 0,62, 1,25, 2,50 méteres hosszúságú, négyszög alaprajzú közbülső rácsos oszloptagokból áll ;

• oszloptagjainaknak egymáshoz való áttoló ékes csapolású vagy csavarmenet szorítású összekapcsolásával ;

• fejrészének kiképzése szintén alkalmas pontos (felső) magassági beállíthatóság és a teherátvétel biztosítására

A Hünnebeck típusú rácsozott acél állványoszlop részei

• a csavarorsós talp, amelynek szerepe teher átadás és pontos magasságba állítás;

• a három csőből rácsozással összekapcsolt oszloptagok, amelyek 0,50, 1,25, 2,00, 2,25 hosszúságokkal készülnek (az egyes tagokat csavarkötéssel kapcsolják össze)

• a különféle kialakítású fejrészek, amely a teher átvételét átadását biztosítják.

A rácsos alapelemek összeépítése a legfelső egységre szerelhető gém, csörlő és csiga segítségével önszerelő módon is végezhető.

A PERI S 100 rendszerű rácsos oszlopai

• csapos illesztésű zárt-, és nyitott keretelemekből, merevítő rudakból állíthatók össze, amelyek

• 1,00 x 1,00 m alapterület mellett akár 12,28 m magasságig is szerelhetők.

Újszerű megoldás a PERI MULTITROP System

• bordázott teleszkopikus és toldható oszlopait összekötő

• rácsos tartókkal kialakítható 0,75 - 3,00 m oldalhosszúságú 3,50 -10,50 magas

• alátámasztó toronyszerkezetek használata.

Hasonló elemekből állíthatók össze a DOKA cég DS 2 ~ 1,60 x 1,60 m alapterületű,

10 m magas zsalutámasztó tornyai is.

A födémzsaluzatokat - a falzsaluzatokhoz hasonlóan - modulált, merevített zsaluhéj elemek (legtöbbször keretes kialakítású) táblák használatával készítik., amelyek

• (hajtott peremezésű, keretű) fém, műfa,… zsaluhéjakkal,

• üreges könnyűfém (PERI SKYDECK,…) vagy perforált laposacél Paschal ds,…) keretekkel bírnak. (36. ábralap)

A korszerű zsaluhéjazati anyagokból készíthető nagy felületű zsalutáblák födémzsaluzatként hatékonyan csak

• a vízszintes gyámolító és

• a függőleges alátámasztó szerkezetekkel, szűkség szerint

• betonozó járdával,

• biztonsági lábdeszkákkal és korlátokkal egybeépített, felszerelt

• egyben mozgatható és áthelyezhető zsaluzati egységként kialakítva, kezelve használhatók.

A nagytáblás segédszerkezetek ily módon

• merevített lábakra állított asztalzsaluzatok (37,ábra 38,ábra 39. ábra);

• elkészült falakra, pillérekre, esetleg kellő teherbírású falzsaluzatokra támaszkodó fiókzsaluzatok lehetnek.

A merevített lábakra állított - állványos - asztalzsaluzatok

• az épületszintek között és vízszintesen is csak daruval - célszerűen úgynevezett kacsacsőrű himbával - mozgatható, fix, vagy

• a szinteken vízszintesen gördíthető asztalok lehetnek.

A fix asztalok

• zsaluhéját hossz-, vagy rövid főtartós kettős tartórács gyámolítja, merevíti , amelynek

• méretei adott határok között átfedéses, teleszkopikus gerendapárokkal vagy (esetleg csuklósan lehajtható konzoltoldatokkal változtathatók ;

• alátámasztását csavarorsós magassági beállítási lehetőséggel bíró csőoszlopok biztosítják ;

• a 4 -6 -8 oszlop állványszerű merevségét bilincsekkel kötött ferde állványcsövek adják hossz- és harántirányokban egyaránt ;

• (az egyes szinteken szállító segédkocsival is mozgathatók)

A peremeiken felfekvő fiókzsaluzatokat szűkség szerint

• mezőközben is alá lehet bontható dúcokkal támasztani ;

• az elkészült födém alól kacsacsőrű himbával, vagy

• segéd kocsival, vagy csörlős "kötélvonszolóval" húzhatók ki konzolokra fektetett vezetősíneken, vagy -görgőkön.

A fix asztalzsaluzatokhoz hasonlóan a - ma már szélesebb körben használt gördíthető kivitelűek is

• rövid vagy hosszfőtartós héjmerevítéssel ;

• haránt vagy hosszirányú állvány merevítésekkel készülhetnek, ugyanakkor gyakori

• a sík- vagy térbeli rácsozott keretelemekből szerelt változatok használata is.

A vízszintesen gördítéssel áthelyezhető segédszerkezetek

• kerekei csak a gördítés idején terhelhetők a zsaluzat súlyával ;

• a betonozás terheit csavarorsós vagy fogasléces emelésű talpakkal szerelt asztallábak adják át a az alsó födémnek ;

• a kerekekre való leengedés és a felemelés szintén a teleszkopikus lábak összehúzásával - nyújtásával (csavarorsókkal) - esetenként az egész asztalzsaluzat emelésével - süllyesztésével (fogasléces vagy ollós emelőkkel) lehetséges ;

• az asztalzsaluzat állványzatának magassági növelésére - változó belmagasságú szintek zsaluzhatósága érdekében - speciális kézi meghajtású, vagy hidraulikus emelő is csatlakoztatható.

A födém széléig kigördített zsaluzó asztalokat az egyes épületszintek között

• a fix asztalokhoz hasonlóan kacsacsőrű himbával daruzhatják, de lehetséges

• négyágú kötélhimbával segített átemelés is konzolos kizsaluzó munkaállványra történő kigördítés után,

• vagy szakaszos horogbeakasztással állvány nélkül

Négylábú asztalok átemelhetők a szintek között úgy is, hogy

• kigördítik az asztalt a födém széléig ;

• beakasztanak két kötélágat a külső (a homlokzati síkban fekvő) emelőkampókhoz ;

• a másik kettő (hosszabb) kötélágat - a födémsík alatt - lazán a belső kampók hoz kapcsolják ;

• a külső ágakat daruemeléssel feszesen tartva folytatják a kigördítést, míg zsaluzat kibillenthető lesz a födém alól és a másik két kötélszár is megfeszül ;

• a szabadon függő zsaluzóelemet a következő szintre emelik

Hatlábú szerkezetek gördítéséhez, átemeléséhez elegendő

• a középső lábakat görgőkre állítani, ugyanis

• a többi láb felhúzásával az asztal gördíthető és

• a födémszélen négy lábhoz emelőhorgokkal négyágú kötélhimba kapcsolható, amellyel

• az átemelés kibillentéssel megkezdhető.

A fiókzsaluzatokat

• a tartófalakra - építéskor bebetonozott acélcsövekbe - csavarozható, szintbe állítható konzolok hordják, így

• a pontos magasságba állítás, kizsaluzáskor az zsaluleeresztés feladatát is ellátják

• a merevített fiókzsaluzat beemelését daru végzi,

• a négyágú kötélhimba horgainak megfogására a zsaluzatba becsavarható szemes csavarok szolgálnak ;

• a megszilárdult födémbeton alól a fiókszerű zsaluzatot szállító segédkocsival, vagy csörlővel és daruval lehet kiemelni.

A csörlős ("hévéres") kiemelés egyes fázisai:

1. A csörlő egyik végét az alsó megszilárdult födémhez kihorgonyozzák, a másik végét a fiókzsalu belső végéhez kötik.

2. A konzolok segítségével a zsaluzatot leengedik, azaz elválasztják a betonfödém alsó síkjától.

3. A csörlő működtetésével a zsaluasztal a konzolgörgőkön a födém alól kifelé ha- lad, addig amíg a zsaluzatban a kiemelő szemescsavar a födémsík elé kerül és a kötélhimba két horgát be lehet akasztani.

4. Ezt követően a csörlővel addig mozgatják előre a zsaluzatot, míg a födémszélről következő kiemelő szemescsavar-pár is kézzel elérhetővé válik.

5. A csörlőt az eredeti helyéről leszerelve és az egyik végét a daru horgára a másik végét a zsaluzat szemescsavarába akasztva lehetséges a kiemelés, miközben a csörlő segítségével a kötélágat a szükséges mértékig rövidítik.

6. A zsaluzatot megtisztítva, előkészítve azt a daru a következő födém készítési helyére, a falakon függő konzolokra emeli.

Bár a nagyelemes síkzsaluzás során

• a függőleges és vízszintes szerkezetek építése időben elkülönülve, egymást követve zajlik, mégis a zsalukészletek gyártói, fejlesztői a kezdetektől arra törekedtek, hogy

• a fal (és/vagy pillér) és födémzsaluzatok elemei, szerkezeti felépítése, méretrendje,.. egymáshoz illeszkedjen, lehetőleg egységes rendszerű legyen.

A dán, "skandináv forma" (Scan - Form) nagytáblás síkzsaluzati rendszer (40. ábralap)

• a hasonló célra szerkesztett más zsaluzó készletekkel szemben szerkezetalakítását tekintve gyökeresen eltér a hagyományos faanyagú zsaluzatoktól szerkesztésmódjától, és

• többcélúan, univerzálisan használható a magasépítés területén is

A zsaluzat (41,ábra 42. ábra)

• szerkezeti megoldásai messzemenően figyelembe veszik és kihasználják a fém kedvező tulajdonságait, ugyanis

• a 4 mm vastag acéllemez zsaluhéjat - a beton oldalnyomását követve - változó keresztmetszetű függőleges helyzetű bordák merevítik 20 cm-enként ;

• a táblamerevséget a bordákat összekötő vízszintes cső is fokozza, így

• a kétoldali falzsaluzat csak alsó és felső csavaros átkötést igényel, ezért az alsó átkötés a padlósík alatt, míg a felső a fal teteje felett lesz, így a távolságtartók helye az elkészült falakon nem látszik ;

• a zsaluzható falak magasságát modulált elemek felhasználásával lehet variálni (2,65 és 4,00 m között), míg a falzsaluzó elemek hossza 30-480 cm között változhat, két sorolt elemet 5 csavarral és 10 db, a bütükbe beépített vezetőtüskével kapcsolhatnak össze, úgy hogy

• a kizsaluzott beton felülete a legkevésbé térjen el a síktól ;

• a függőleges bordákhoz csatlakoztathatók a falzsaluzat megtámasztásához és pontos függőbe állítására szolgáló ferde csavarorsós talpú kitámasztók és a munkagalériák célkonzoljai.

A Scan-Form födémzsaluzó készlet (43. ábralap)

• acéllemezből készült, változó keresztmetszetű, zárt kazettasorozatból áll, fiókrendszerű megoldással ;

• az 5,10 - 7,00 m között változtatható fesztávok lefedésére a szélső, trapéz keresztmetszetű alapelemek közé állandó magasságú betétzsaluk csatlakoztathatók ;

• a kívánt méretűre szerelt fiókzsaluzatok a falakra erősített gördítősínekre ülnek fel ,

• a pontos magasságba állítást és a födémzsaluzat leeresztését a gördítősínbe beépített csavarorsók biztosítják.

A zsaluzati rendszer

• harántfalas szerkezetek mellett,

• cellás alaprajzi elrendezésű épületek és

• pontszerűen megtámasztott födémek építésére is alkalmas, mert

• a felszereléshez pillér zsaluzatok, és

• acél gyámolító hídszerkezetek is tartoznak, amelyeket

• a vasbeton pillérek közé szerelve ültethető fel a födémzsaluzat ;

• cellás épületek hossz- és merevítő falainak zsaluzását pedig

• külső-, belső sarokelemek és a ki-, bezsaluzást könnyítő csuklósan nyitható falzsalu-szakaszok teszik lehetővé, a biztonságos munkavégzést és a változatos szerkezetformálást pedig

• a zsaluzókészlet további tartozékai a konzolos kizsaluzó állvány és védőháló, nyíláskirekesztők, a szokásos csomóponti megoldásokkal.

A Scan-Form építéstechnológia harántfalas épületeknél (40. ábralap):

A zsaluzó rendszerek falzsaluzó készleteinek használatát, helyzetük pontos kitűzését, alsó peremük megfogását segítik a - a falazattal megegyező alaprajzú - falkitűző lábazatok (falcsonk, bokafal, térdfal, pillércsonk,..).

Falkitűző lábazatok építési sorrendje:

• bütüfali állvány felszerelése, falkitűzés ;

• lábazatzsaluzás ;

• betonozás ;

• kizsaluzás.

Harántfalak építési sorrendje:

• egyoldali zsaluzás ;

• nyíláskirekesztők elhelyezése ;

• vasszerelés, csövezés, falzsaluzat lezárása ;

• betonozás ;

• kizsaluzás.

Födémek építési sorrendje:

• gördítősín felszerelés, födémzsaluzás ;

• vasszerelés, csövezés ;

• nyíláskirekesztők elhelyezése ;

• födémbetonozás, simítás kizsaluzás.

A bütüfalak építésénél az már megismert kúszó, állvány-konzolos módszert alkalmazzák.

Nagytáblás zsaluzatokat gyárt és forgalmaz többek között a Batimetál, Outinord (francia) Efco (amerikai), a Doka, Paschall, és Peri,..(német) cég is. Utóbbiak ragasztott fa zsaluzattartókkal is gyártanak nagytáblás zsaluzati rendszereket.

A - kezdetben főleg az előregyártott elemes építésmódokban alkalmazott - korszerű nagy teherbírású és nagy gémkinyúlású toronydaruk használatának köszönhetően

• megnövelt felületű és súlyú zsaluzati elemek mozgatása, beemelése is lehetségessé vált, ezért

• a nagytáblás zsaluzatok további fejlesztése, a fal- és födémzsaluzatok egyesítése révén elvezetett az tér- vagy más néven alagútzsaluzatok kialakulásához. (44. ábralap)

A fémanyagú alagútzsaluzatok

• rendszerint 3,00-6,00 méter fesztávú alagutak, vagyis falak és födémek egyidejű készítésére alkalmasak ;

• zsaluhéjuk 3-4 mm vastag acéllemezlemezből készül,

• felhegesztett hidegen hajlított acéllemez vagy szögacél zsalubordákkal, merevítéssel, így

• a kizsaluzott, megszilárdult beton felülete tökéletesen sík és sima lehet, ezáltal

• a vakolás elmaradhat, a fal és a födém közvetlenül festhető és tapétázható ;

• magasra tervezett, 300-400-szoros felhasználási száma az alagútzsaluzatos építési módot gazdaságossá teszi ;

• a hatékony és biztonságos munkavégzés érdekében a már meglevő alsó szintekhez munkaerkélyeket erősítenek fel, amelyek elsősorban a mesterséges érlelésnél s a kizsaluzásnál nyújtanak segítséget ;

• a szabadabb szerkezetformálást pedig nyíláskirekesztő elemek, és liftakna zsaluzatok, falvég és bütüfal zsaluzatok,.. biztosítják.

Az alagútzsaluzatokat alapvetően két nagy csoportja

• a két " é " alakú fél térelemből összeállítható zsaluzatok, míg a másik

• a födém és a határfalak felületét egyszerre, egy térelemmel megformázó segédszerkezetek. Mindkét megoldásra találunk példákat, azonban az

Utóbbiak használata sokkal gyakoribb, valószínűleg kedvezőbb fajlagos idő-ráfordítási igényük miatt.

A két darab " é " alakú elemből összeállítható alagútzsaluzatok közül a ismertek a NOE vállalat segédszerkezetei és az OUTINORD cég - hazánkban is alkalmazott - gyártmányai.

A 45. ábralap kereszteződő falak zsaluzására ("befenekelésre") is alkalmas elemekből összeállítható zsaluzaot mutat be (OUTINORD)

Az OUTINORD térzsaluzati elemek (46. ábralap) esetén

• a zsaluhéjak 3 mm vastag acéllemezből készülnek és azt 25 cm-kénti hidegen sajtolt függőleges, ráhegesztett, úgynevezett "kalap" szelvényű profilok merevítik ;

• az "U" profillal szegélyezet zsaluszerkezet falzsaluzati részét kettős, vízszintes "U" szelvénnyel merevítik, megadva ezzel az átkötések - távolságtartók helyét is ;

• a födémzsaluzati szakaszt egy-egy ferde helyzetű menetes csőtámasz köti össze a falzsaluzat alsó merevítő gerendájával, míg

• függőleges alátámasztó menetes csőoszlopaik a kizsaluzásnál ideiglenes megtámasztóként is szerepelnek ;

• a két fél térelemet a födém közepén, elfordítható csavarozott kapcsolóelemekkel kötik össze ;

• az alsó merevítő "U" gerendába épített 2+2 kerékkel lehetséges a zsaluelemeket gördíteni ;

• az egymáshoz szorosan csatlakozó zsaluzati elemeket kapcsolópántokkal kötik össze ;

• pontos magassági beállítást és a zsaluzat leeresztését menetes csőtalpak biztosítják ;

• az alagútszakaszok hossza 2,50 m, a fesztáv 5,70 m, közbenső "asztalszerű" betéttel pedig 7,00 m is lehet.

A könnyű kizsaluzhatóság érdekében a zsaluzatot a használatbavétel előtt zsaluleválasztó adalékszerrel kellősítik.

A rendszer önkitűző, amely azt jelenti, hogy a fal tengelyében a készítendő vasbetonlemez felett a zsaluzatra kitűző sínpárt csavaroznak és vele a lemez betonozásával egyidőben 20 cm magas lábazati falat is készítenek. A következő szint zsaluzatát a lábazati falhoz szorítva biztosítható a pontos kitűzés.

Az alagútban a megszilárdult szerkezetről leválasztott - leengedett, bebillentett - fél térelemeket kizsaluzó kocsira ültetik és az alatta levő alagúthoz rögzített munkaerkélyre húzzák ki, ahonnan daru emeli a következő pozícióba.

A bezsaluzás célszerű sorrendje tehát úgy alakul, hogy

• a fél térelemeket a felhasználás előtt zsaluleválasztó adalékszerrel vonják be, majd

• a daru horgára akasztva az új pozícióba emelik és a lábazati falhoz szorítják,

• a vasszerelés, a nyíláskirekesztő elemek és az elektromos (védő-)csövek beszerelése után elhelyezik a szemközti térzsaluzatot és beszerelik a távolságtartókat, majd

• a ferde menetes csőtámaszok, valamint a csavarorsók segítségével elvégzik a pontos magasságba állítást, a fal és a födém derékszögű beállítását, majd

• középen összekapcsolják a két lemezzsaluzatot ;

• a lábazat - kitűző sínpárok felszerelését követi

• a lemezszakasz vasszerelése, és a cső vezetékek,.... elhelyezése, majd

• a teljes zsaluzati rendszer felülvizsgálata és végül

• a betonozás.

Kizsaluzáskor

• a falak távolságtartóinak kiszerelése, majd

• a födémzsalu összekötések és a falzsalu összekapcsolások megoldása után,

• a ferde menetes csőtámaszok elforgatásával összehúzódó zsaluzat csekély mértékű alakváltozása idézi elő a betonról való leválást (kizsaluzást), ami lehetővé teszi, hogy

• a csavarorsók segítségével a térzsalu elemeket a kizsaluzó kocsira engedjék és a munkagalériára kihúzzák ,

• ha a födém betonjának szilárdsága még nem érte el a terhelhető mértéket, akkor

• szakaszos kizsaluzás során gondoskodni kell arról, hogy a bennmaradó fél térelemek függőleges támaszai addig gyámolítsák a födémet, míg a már kizsaluzott szakasz székállásokkal való alátámasztása - kiváltása meg nem történik.

A bütüfalak zsaluzása, illetve gyámolítása a nagytáblás zsaluzatnál megismert módszerekkel - függesztett konzolos kúszóállások használatával - lehetséges (47. ábralap).

Az "alagút" keresztmetszetét egyszerre, egy térelemmmel bezsaluzó szerkezetekkel hatékonyabb munka végezhető.

Batimetál alagútzsaluzat (48. ábralap)

A francia eredetű Batimetál alagútzsaluzatot

• hazánkban a FÉMMUNKÁS vállalat gyártotta;

• fal és födémzsalu tábláit gördithető alvázszerkezet fogja össze ;

• zsaluhéja 3 mm vastag acéllemezből készül ;

• a térelemek kimerevítését és oldását csuklós, leereszthető ollópárokkal és emelő orsókkal végzik ,

• állítható és fix fesztávú változatokban is használják ;

• az alagút egységek 1,25 m és 2,50 m szélességgel, 2,70 m magassággal és 2,70-5,40 m fesztávval készülnek.

A bezsaluzás során

• a zsaluszerkezet függőleges elemeit a falzsaluhéjat merevítő függőleges vázoszlop alatti csavarorsókra felállítják, majd

• derékszögállító ferde rudakkal pontosan függőleges helyzetbe állítják, ezután

• a kizsaluzó ollót a jobb oldali vázoszlopra erősített fogasléces emelővel vízszintes helyzetbe hozzák és az ollóelemben levő csaplyukakba helyezett rögzítő sasszegekkel rögzítik, majd

• csavarorsókkal beállítják az alagútzsaluzat pontos magasságát,

• teleszkopikus támrudak segítségével elvégzik a zsaluzat gyámolítását, végül

• a falzsaluzati szakaszokat alul-felül távolságtartókkal rögzítik.

Kizsaluzáskor

• a távolságtartók kivétele után

• a teleszkopikus támrudak kiváltása, majd

• a rögzítő sasszegek kiemelése következik, ezután kerül sor

• fogasléces emelővel az ollópárok lehúzására (a födémtől elválik a hajlékony /flexibilis/ zsaluhéj), így

• csavarorsókkal a zsaluzati egységeket a gördítő kerekekre lehet ráengedni, végül

• a függőleges zsaluhéjat is elválaszthatjuk a fesztáv állító szerkezettel el a betonfaltól (2-2,5 cm- es összehúzással).

Az acél anyagú, egyszerű mechanizmus által működtetett, magyar fejlesztésű PEVA zsaluzat (49. ábralap)

• elnevezését a tervezőkről (Pelle József és Varga István) kapta ;

• függőleges és vízszintes acélbordák merevített acéllemez zsaluhéja modulált táblákból és merev keret - sarok elemekből állítható össze ;

• pontos méretre és helyzetbe állítására, valamint a betonfelületről való lefejtésére

• szinkronizált szét- ill. összehúzó rudazat - rendszer szolgál, amelyet

• egy középső függőleges vezértengely forgatásával lehetséges működtetni ;

• a rudazat teleszkopikus, így a fesztáv változtatását is képes követni.

• a térelemek - beépített négy keréken - önjáróak, bezsaluzáskor azonban

• csavarorsók feladata a pontos magasságba állítás majd az állvány leeresztése;

• a fal- és födémtáblák összeépítése - a merev keret - sarok elemeknek köszönhetően sarokmerev, ugyanakkor

• a födémtábla középső elemei cserélhetők, így a fesztáv az "A" típusnál 2,10-4,20 m-ig, a "B" típusnál 3,90-6,30 méterig változtatható, míg

• a kizsaluzást a födémzsaluzat összecsúszó - kiegyenlítő modulja segíti ;

• az alagútzsaluzó egységek mélységi mérete 1,80 m, magassági méretük 2,65-3,30 között változtatható, mivel

• a falzsaluzat alá magasító betéteket lehet szerelni ;

• a magasított alagútzsaluzat is kiegészül a szinkronizált, összehúzó és feszítőszerkezettel, illetve az összeszerelt térelemeket

• két, vagy három sorban elhelyezett átkötő - távolságtartók teszik merevvé, formatartóvá.

Kizsaluzáskor

• a betonfelületről összehúzással leválasztott alagútzsalu térelemeit

• konzolos munkaerkélyre gördítik ki,

• ahol megtisztítják, olajozzák, majd

• daruval újabb pozícióba juttatják.

Az 50. ábralap a zsalutáblára függesztett, azzal együtt átemelhető kúszóállással építhető (hőszigetelhető) végfal zsalukészletét ábrázolja. (PEVA)

PEVA falzsaluzati rendszerben

• a (hőszigetelhető) végfalzsaluzó készlet mellett

• a falakban kialakítandó nyílások képzésére állítható méretű nyíláskirekesztő áll rendelkezésre ;

• a felvonóaknák zsaluzására szolgáló kúszózsaluzat is szinkronizált működtetésű összehúzó - befeszítő rudazattal bír, amelynek pontos beállítása bezsaluzáskor

• függőleges vezértengelyén levő kerék elforgatásával lehetséges, míg ellenkező irányú forgatással a zsaluhéj választható el a kész beton felületektől.

A bemutatott alagútzsaluzatokon kívül az európai gyakorlatban a SECTRA (fűthető), a TRACOBA, a NOE, HÜNNEBECK, STOLICA, PASCHAL, …. zsaluzó készletek is használatosak.

A nagytáblás és térzsaluzatok mozgatásához darura van szükség. Az USA-ban 1913-ban szabadalmaztatott csúszózsaluzási eljáráshoz - a zsalu mozgatásához - a kúszózsaluzatok-hoz hasonlóan - szükségtelen a daru, mert

• a zsaluzatot és a kapcsolódó munkaszinte(ke-)t a betonfalakba ágyazott függőleges támrudakon felfelé mozgó emelőgépek hordják, így

• a zsaluzat 1,00-1,50 m magas, kettős gyűrűként csúszik fel a toronyszerű építmény készülő (vas-) beton falán, miközben azt

• folyamatosan betonozzák.

Az eljárás

• kezdetben csak végig azonos alaprajzú és azonos falvastagságú, függőleges falú vasbeton építmények készítésére volt alkalmas, majd

• változó vastagságú és dőlésű falakkal határolt, osztott építményeket is kezdtek csúszó-zsaluzással betonozni ;

• használatával rendszerint silók és kémények, illetve

• később hűtőtornyok, tv tornyok, lakóépületek és szállodák is épültek.

Hazánkban

• először 1927-ben a csepeli vámmentes kikötőben építették gabonasilókat csúszózsaluzattal, ezután

• 1949-ben a hajdúnánási silók építésénél találkozunk a csúszózsaluzással, majd

• folyamatos használata során épült a százhalombattai erőmű kéménye, a Budapest Szálló, a kelenföldi toronyházak, tv tornyok, visontai hűtőtornyok, miskolci toronyház,...

• Thoma József Kossuth-díjas mérnök munkássága - több szabadalma világszerte ismertté vált - nyomán terjedt el széleskörű használata. (51,ábra 52,ábra 53. ábralapok)

Az említett építési gyakorlatból leszűrt tapasztalat volt, hogy

• a csúszózsaluzás elsősorban silók, kémények, hűtőtornyok építésére a alkalmas, ugyanis

• a lakóházak, szállodák csúszózsaluzatos technológiával való építése számos, csak nehezen megoldható épületszerkezeti problémát vet fel, mint

• a födémezés, a külső falak hőszigetelése,....

A csúszózsaluzás előnye, hogy

• nincs szükség állványzatra,

• minimális a zsaluzóanyag felhasználás,

• a munkaszint a zsaluzattal együtt emelkedik,

• az építési idő megrövidül,

• az arányos zsaluzási költség az építési magasság függvényében csökken,

• minimális munkaterületet igényel,

• könnyen és olcsón téliesíthető.

A csúszózsaluzás hátrányai között említhető, hogy

• csak sokszori felhasználás esetén térül meg a csúszózsaluzati berendezés jelentős alapköltsége és

• gazdaságossága is csak 20 méternél magasabb épületeknél kezd érvényesülni

• pontos, gondos munkát igényel ,

• a munka leáll, ha a technológiai folyamat bármely fázisában zavar támad ;

• az építhető legkisebb falvastagság 14 cm ;

A nagy ipari beruházások idején kizárólag a magas, nagytömegű műtárgyak építésére alkalmazott technológiát az utóbbi években a piac beszűkülése és a kivitelezési idők rövidítése iránti igény újabb felhasználási területek kiszolgálására kényszerítette, ezért a fejlesztés

• a minőség javítására (pontos zsaluzás, ütemezhető betonellátás, …) ;

• a gyorsaságra (például a kis volumenű, de a szerelt szerkezetek üzembehelyez-hetőségét kritikus módon befolyásoló monolit merevítő magok, lépcsőházak, liftaknák,… építésekor) és

• gazdaságosságára (a 20 m- nél alacsonyabb építményeken is ) irányult.

A fejlesztések főleg a

• a gyakori falkeresztmetszetváltások,

• az nyílászsaluzások,

• a fal - födém, fal - fal kapcsolatok,

• a nem alaplemezről indított falak és

• a hosszú - keresztmerevítés nélküli - falak,… építésének egyszerűsítésére irányultak.

Az újabb csúszózsaluzatos épületek közül megemlítendő

• a váci és beremendi cementgyárak 1995 - ben épült 40 m átmérőjű 54 m magas silói (Európában a legnagyobbak ); (39. kép)

• a bajai liszttároló 12 cellás szerkezetei (1996) és

• a LURDY üzletház (1997) merevítő lépcsőházi magépítményei, ahol műszakonként 4 m "csúszási teljesítményt" is elértek (átlagosan 2,38 m/műszak),…

Az újszerű műszaki megoldások közül kiemelhető

• a födémbekötő lyukak - vasalásmegszakítást nem igénylő - PS hab - kockákkal képzett kizárása ;

• a csatlakozó falak vasalási "tüskéinek" utólagos kihajtása helyett átfúrt betétdeszkás, bütüs megoldás használata ;

• a nem alaplemezről indított falak rácsos tartós kiváltása,…

A csúszózsaluzat legfontosabb elemei

• a zsaluzat (zsaluzó kötény) erősítő bordázattal,

• emelőkeretek (jármok),

• támrudak,

• emelőgépek,

• munkafödém, munkagaléria,

• faláttörések betétei.

A kettős zsaluzó kötény

• anyaga fa vagy fém lehet , eleinte

• fából készült 30 mm vastag, 8-10 cm széles, árokeresztékes, gyalult, olajjal telített kivitelben ;

• magassága 1,00 -1,50 m a beton minőségétől és a zsaluzat emelkedési sebességétől függően ;

• külső és belső zsaluhéja nem tökéletesen párhuzamos, hanem 3-6 ezrelékkel lefelé bővülő keresztmetszetet alkot a kikerülő betonfelület jó minősége érdekében ;

• zsaluhéjait két-két pallóból szerkesztett mintaív merevíti, amely közvetlenül kapcsolódik az emelőkerethez ;

• emelkedése óránként 8-20 cm között változik, mert

• a betonnak mindaddig a zsaluzatban kell maradnia, amíg a szilárdsága el nem éri a kizsaluzhatósági értéket.

A változó keresztmetszetű építmények csúszó zsaluhéját

• acéllemez betétekből állítják össze, oly módon, hogy

• héjelemeket lehessen beiktatni a kerület növelésére, illetve

• csökkenteni lehessen az elemek számát a kerület szűkítése érdekében, olymódon, hogy

• a toldásra behelyezett betétlemezek a kapcsolódó elemek mögött elcsúszva folyamatosan képesek a szerkezet kívánt méretváltozásait követni.

• fából vagy fémből készülhetnek ;

• egymástól való távolsága 1,30 - 2,00 méter a terheléstől függően ;

• közvetlenül hordják a zsaluhéjakat, a munkaszinteket, a munkagalériát és kapcsolódnak az emelőgépekhez ,

• fém keretfejein gyakran a keretlábak távolsága - egyúttal a készítendő fal vastagsága - állítható

A változó keresztmetszetű építmények építésére is alkalmas zsaluszerkezet

• emelőkereteinek a bővülés és a szűkülés igénye szerint egymáshoz távolabb vagy közelebb kell kerülniük, ezért

• a keretlábak egymáshoz ollósrácsokkal kapcsolódnak, amelyek az emelőkeretek egymáshoz való viszonyát szabályozzák ,

• 10,00 m nagyobb átmérőjű vasbeton szerkezetek építésekor az emelőkereteket küllőrendszerrel a centrumban elhelyezett merev gyűrűhöz kapcsolják, így biztosítva az előírt geometriát, valamint

• a keresztmetszet tervezett változásával a küllők hossza és az ollósrácsok távolsága központi vezérlésű szinkronizált mechanizmussal változtatható, szabályozható

A csúszózsaluzatos technológia sorrendje :

• az emelőkeretek terv szerinti kiosztása,

• a zsalumerevítő bordák - mintaívek - felszerelése az emelőkeretekre,

• a zsaluhéj felerősítése,

• a külső-belső.munkaszintek megépítése,

• az emelőgépek felszerelése a keretjármokra,

• az üreghúzócsövek felerősítése,

• a támrudak befűzése ,

• elektromos berendezések felszerelése ,

• a meghajtómű felszerelése ,

• próbajárat.

Üzemeltetési tudnivalók

• betonozás közben a zsaluzatot állandóan emelni kell ;

• ha az emelés hosszabb időre leáll, a zsaluhéj tapadását 3-4 - szer le- fel mozgatással kell meggátolni ;

• a személy- és teherszállítást gyorsfelvonóval végzik ;

• a függő munkagalériát az emelkedés függvényében kell felszerelni.

• Leszerelési ismeretek :

• a falazat kellő megszilárdulása után lehet a szerelést megkezdeni ;

• először a mozgó munkaszint feletti berendezéseket kell lebontani, ezt követi

• a munkagaléria leszerelése,

• a külső merevítő bordák kötéseinek megoldása,

• a külső zsaluzat leengedése,

• a belső bordák kötéseinek megoldása, végül

• a belső zsaluzat leeresztése.

Monolit szerkezetek hornyait rendszerint

• technológiai, szerkezettani és/vagy esztétikai okokból, általában

• fa, műanyag vagy acél anyagú betétek használatával,

• bennmaradó és visszanyerhető megoldásokkal egyaránt alakíthatjuk.

A zsalukészletek gyártói - a régebben ismert Superior, Dekorit,... készletcsaládok mellett - ma már saját, széleskörű választékot kínálnak úgy nyíláskirekesztő, mint különféle célú üreg- és horonyképző, felületalakító, lesarkító,.. betétekből is.

A zsaluzási munkák

• a zsaluzat előkészítésének (gyártásának, szerelésének),

• a bezsaluzásnak,

• a kizsaluzásnak, valamint

• zsaluzat megtisztításának, kisebb javításainak munkafolyamataiból állnak

A zsaluzatok előkészítése az ács- és zsaluzótelepen megy végbe, ahol

• a zsaluzó és állványanyagok méret és minőség szerint elkülönített tárolásának,

• az anyagok munkapadon - kézi-gépi szerszámokkal végzett - leszabásának,

• a zsalutáblák összeállításának,

• az alá- és megtámasztó, gyámolító állványelemek leszabásának, összeállításának és a

• félkész anyagok tárolásának részfolyamatai zajlanak.

A tulajdonképpeni bezsaluzás, állványozás a helyszínen történik.

A hagyományos zsaluzás folyamata egy mester-fiókgerendás födém építésekor

• a pillérek zsaluzatának felállításával, összeszerelésével kezdődik, majd

• a gerendák dúcainak és fenékzsaluzatainak szerelésével folytatódik, majd

• a gerenda oldalzsaluzatát erősítik a fenékzsaluzatok mellé a keresztfejes dúcokon, ezután

• a lemezszakaszok oszlopait és vízszintes gyámolító tartóit állítják fel, és végül

• a lemez zsaluhéjak felerősítésével, valamint

• a zsalurendszer ékekkel végzett pontos magasságba állításával fejeződik be.

A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatot

• a szennyeződésektől (forgács, falevelek, hó, dér,..) rneg kell tisztítani,

• a zsaluhéjat a könnyebb kizsaluzhatóság és a megszilárduló beton felületének megóvása érdekében be kell nedvesíteni vagy felületét vegyszerrel kell kezelni, mert enélkül

• a nehézkes kizsaluzáskor a betonsarkok letöredezhetnek és a zsaluzati anyag is tönkremehet.

Célszerű vezetési - szervezési megoldás, ha a zsaluzók tudják, hogy a későbbi kizsaluzást is nekik kell elvégezni.

Mestergerendás-alulbordás vasbeton födém bezsaluzási rész - munkafolyamatai (54. ábralap)

a) pillérek zsaluzatának állítása, b) gerendazsaluzás, c) pillér függőzése és kitámasztása, d) fiókgerenda zsaluzása, e) lemezzsaluzás, szintezés, merevítés

Fontosabb műveletei a(z)

1 - pillérfüggőzés, 2 - merevítés, 3 - kitámasztás, 4 - métervonal ,5 - magasság-beállítás, 6 - keresztfejes dúc állítása, 7 - oszlopmerevítés, 8 - gerenda oldalzsalu beállítás, rögzítés, 9 - fiókgerenda fenékzsaluzása, 10 - fiókgerenda oldalzsaluzása, 11 - lemez bordázatának készítése, 12 - lemez zsaluzás, 13 - pillér kalodázása, 14 - ékelt szintezés, 15 - végleges merevítések, 16 - benéző - keresztes magasság - állítás, 17 - szintezőműszeres ellenőrzés, 18 - szintezőrúd használata, 19 - korlátépítés, 20 - támasztólétra használata

(Dr. Széll - Dr. Nagy nyomán)

Beton és vasbeton szerkezetek kizsaluzása és állványzatának bontása

• csak akkor kezdhető meg, ha a beton kellő szilárdságú, amit

• a betonnal azonos körülmények között tárolt és kezelt próbakockák vizsgálatával kell igazolni, ha kétség fér a beton megfelelő kötéséhez, szilárdulásához (például ha a környezeti középhőmérséklet + 5 °C-nál kisebb).

Kötésgyorsító vagy szilárdulás-gyorsító adalékszerrel késztett, vagy a hőérlelt (gőzölt beton, melegbeton) betonok kizsaluzási és kiállványozási időpontjáról is csak az azonos módon kezelt próbakockák szilárdsági vizsgálatának eredménye alapján lehet dönteni.

A kizsaluzás

• megkezdésének időpontját és helyét az építési naplóban rögzíteni kell ;

• műveleteit mindenkor a baleset megelőzés és a szerkezet erőjátékának figyelembevételével kell végezni ;

• műveletei közben észlelt minden hibát, illetve rendellenes jelenséget a műszaki ellenőrnek és a statikus tervezőnek meg kell vizsgálnia, és

• a keletkezett és/ vagy láthatóvá vált hibákat csak az építtető műszaki ellenőrének naplóbejegyzése után szabad javítani,

• aggasztó jelenségek észlelése esetén a zsaluzat és az állványzat elbontását azonnal abba kell hagyni és a szerkezetet tovább terhelni nem szabad ;

A kizsaluzás elvi sorrendje vasbeton pillérekkel alátámasztott, mestergerendákkal gyámolított, fiókgerendás vasbeton lemez szerkezet esetén.

1. A pillérek oldalzsaluzatának eltávolítása

• a pillér betonjának szemrevételezése,

• a beton minőségének megállapítása kopogtatással vagy roncsolásmentes módszerekkel (például Schmidt kalapáccsal).

2. A lemez zsaluzatának eltávolítása

• a lemez betonjának szemrevételezése, minősítése,

• ékek meglazítása,

• merevítések elbontása,.

• dúcok eltávolítása,

• zsaluzat eltávolítása.

3. Fiókgerendák zsaluzatának eltávolítása

• oldalzsaluzat eltávolítása,

• a fiókgerenda betonjának szemrevételezése, minősítése

• a beton szemrevételezése,

• a dúcok alatti ékek meglazítása középtől indulva jobbra-balra,

• a dúcok eltávolítása,

• a fenékzsaluzat lebontása.

4. Mestergerenda zsaluzatának eltávolítása

• az oldalzsaluzat eltávolítása,

• a mester gerenda betonjának szemrevételezése, minősítése

• a beton szemrevételezése,

• a dúcok alatt középtől jobbra-balra az ékek meglazítása,

• a dúcok eltávolítása,

• a fenékzsaluzat lebontása.

- Zsaluzási munkák során eloforduló kivitelezési hibák

A zsaluzómunkák előkészítése, végrehajtása során gyakran előfordul, hogy

• a felhasznált faanyag minősége nem megfelelő, ezért zsaluelem törések, kihajlások keletkeznek ;

• túl széles (12 cm-nél szélesebb ) zsaluzódeszkákat alkalmaznak, amelyek elvetemednek, torzulnak, felgörbülnek ;

• az egyes zsaluzódeszkák között nem hagynak hézagot, ezért a fa a friss beton nedvességének hatására térfogatát megnöveli, deformálódik, vagy

• az egyes zsaluzódeszkák között túl nagy hézagokat hagynak, amelyeken keresztül a cementhabarcs elfolyik ;

• a pillérzsaluzat alján nem alakítanak ki tisztítónyílást, így a zsaluzatba beesett hulladékot a betonozás előtt nem tudják eltávolítani ;

• a zsaluzatot a betonozás megkezdése előtt nem kellősítik ( vízzel való locsolással, vagy H2 panelolaj vagy Partikon,.. használatával) ;

• a pilléreken - oszlopokon a kalodák kialakítása és osztásköze nincs összhangban a beton konzisztenciájával, a betonozás sebességével és a tömörítő eszköz dinamikus hatásával, így a kalodák megnyílhatnak, illetve két kaloda között a zsaludeszka kihajlik és a szerkezet deformálódik ;

• a falakat merevítő hevederek, valamint a távolságtartók egymástól való távolsága nem elégséges a betonozáskor fellépő erők felvételére, így a zsaluzat és vele együtt a szerkezet a terv szerinti méretektől eltér, "kihasasodik", rosszabb esetben szétnyílik ("kidurran") ;

• a födémlemezeknél és a gerendáknál a hevederek, fejpallók, zsaluzattartók és/vagy a függőleges alátámasztások mérete és mennyisége kevés, a betonozáskor a szerkezet lehajlik, torzul, szélsőséges esetben leszakad ;

• többszintes vasbeton szerkezetű épületnél a födémet alátámasztó dúcok nem kerülnek közvetlenül egymás fölé, emiatt a már elkészült födémekben káros feszültségek, alakváltozások keletkeznek ;

• az alátámasztó dúcokat közvetlenül - teherelosztó pallót mellőzve - a gyakran tömörítetlen talajon állítják fel, így káros süllyedések és süllyedéskülönbségek keletkeznek, ami a maradandó deformációkon túlmenően az állványzat stabilitásvesztését összedőlését, vagyis leszakadást is okozhat ,

• a zsaluzat túlemelésének elmaradásával a szerkezet kizsaluzását követően is lehajlott állapotban maradhat, ami hátrányos megjelenést - és kedvezőtlen erőjáték átalakítást is - eredményezhet, (ezért jobb, ha a túlemelés a tervezettnél nagyobb mértékű) ;

• rendkívüli veszélyeket rejt magában ha kizsaluzáskor nem az előírt sorrendben bontják el az állványzatot ;

• a korai kizsaluzás - amikor a beton még nem érte el a kellő szilárdságot - káros, maradó behajlásokat eredményez ;

• a helytelen és drasztikus kizsaluzás a zsaluzatot idő előtti tönkremenetelre kárhoztatja, újbóli felhasználását meghiúsítja ;

• a mérési pontatlanságok lehetetlenné teszik a merev, acélszerkezetű zsaluzati elemek összekapcsolását (például, ha térzsaluzás során nem egyenes a kitűzőlábazat)

• a munka megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni a zsaluzatot és az alátámasztó állványzatot, ellenőrizni kell azok

• állékonyságát és szilárdságát ;

• a zsaluzatokat az ács - állványozó (szak-)munkával készített szabályos állványokra szabad terhelni ;

• a zsaluzatot és állványzatát lehetőleg úgy kell elkészíteni, hogy munkaállványként is használható legyen, vagy segédállványokat kell építeni, használni ;

• erős szélben (36 km/h) zsaluzási munkát végezni nem szabad ;

• csúszózsalus állványok használatbavételére az engedélyt csak a vállalat főmérnöke (elsőszámú, felelős műszaki vezetője) adhatja meg ;

• emelés közben a csúszózsaluzaton anyagot fogadni vagy egyéb munkát végezni nem szabad ;

• csúszózsalus állványok szétszedésére az engedélyt szintén csak a vállalat főmérnöke (elsőszámú, felelős műszaki vezetője) adhatja meg ;

• a bontást csak külön erre kijelölt felelős vezető irányításával, állandó jelenlétében szabad végezni.

A betonacélok előkészítésének, megmunkálásának és szerelésének szerepe a vasbeton szabadalmaztatásával került előtérbe. A betonminőség javulásával fontossá váltak az acél minőség javításának lehetőségei is.

Az építőiparban általánosan melegen hengerelt betonacélokat használnak.

A gyakran alkalmazott bordás kialakítás célja az acél jobb tapadásának biztosítása a betonhoz. A bordázott betonacél tapadása 1,6-szorosa a sima felületű betonacélnak. Az eltérő bordázatok a betonacél minőségének megfelelően változnak.

A betonacélok felülete

A betonacélok szilárdságát hideg megmunkálásokkal is lehet növelni.

A betonacélok hideg megrnunkálása

Betonacél húzása

A húzási műveletnél a megszilárdítandó betonacélt egy kúposan szűkülő gyűrűn húzzák keresztül.

A betonacél megnyújtása

A betonacélt a szilárdságnövelés érdekében meghatározott hosszusággal mechanikus vagy hidraulikus feszítőpadon megnyújtják.

A betonacél hideg hengerlése

A húzástól csupán annyiban különbözik, hogy a húzógyűrű helyett profilozó szerszámon vezetik keresztül a megmunkálni kívánt betonacélt.

A betonacél csavarása

A szerkezetépítés céljára gyártott betonacélok.mínőségében mutatkozó jelentős szórás célszerűen a betonacélok csavarással történő megszilárdításával csökkenthető.

A dróthúzás módszerével készülnek a feszítő huzalok, ugyanakkor

• a húzást megelőzően a jobb alakíthatóság és

• a nagyobb szilárdság érdekében hőkezelik, patentírozzák is azokat.

A betonacélokat az átmérőtől függően

• szálakban vagy

• tekercsben, vagy

• szálakból álló kötegekben szállitják, így

• a 6-7 mm átmérőjű betonacélokat tekercsben,

• a 8 mm-eseket a megrendeléstő függően tekercsben vagy szálakban,

• a 32 mm átmérőjű 12-14,00 méteres szálakból alakított kötegekben,

• 32 mm átmérő felett pedig az igénynek megfelelően szálakban vagy kötegelve.

A betonacélokat

• minőség, átmérő és hossz szerint rendezve,

• függőleges oszlopokkal elválasztva,

• alátétgerendákon tárolják.

Központi betonacél feldolgozó telepeken a feldolgozásra váró anyagokat célszerű fedett szín(-ek)ben tárolni.

A betonacélok alakító megmunkálásának körébe tartozik az egyengetés, vágás, hajlítás, a toldás és a (vas-) szerelés.

A betonacélok egyengetésére azért van szükség, mert

• a 6-8 mm-es betonacélokat tekercsben szállítják,

• a 14,00 méternél hosszabb szálakat az átmérő 100-szorosával képzett ívben 180°-ban ("hajtű alakban") meghajlítva szállítják,

• szállítás, tárolás közben a betonacél deformálódhanak.

A csörlővel történő egyengetés során

• a tekercsben érkezett betonacélt csörlő segítségével egyenesre feszítik úgy, hogy

• a csévékben levő acélszálakat - az átmérőjüktől függően akár 6-8 db-ot is - befogják egy közös fejbe , majd a gépi csörlőkkel működtetésével végighúzzák egy feszítőpályán, majd

• az előírt hosszúság elérése után, ollóval levágják a csévékről a szálakat és a pálya túloldali befogó lemezébe rögzítik, ezután

• a mindkét végükön befogott szálakat a gépi csörlővel addig húzzák, amíg a folyás észlelhetővé nem válik ;

• az így kezelt, kiszerelt szálak tökéletesen egyenesek lesznek.

Görgős betonacélegyengető használatával

• az egyengetésre váró betonacél szálakat olyan állitható görgőpárok között vezetik, amelyek közül

• az egyik görgősor a vízszintes,

• a másik a függőleges sikban levő egyenetlenségeket szűnteti meg.

Az ilyen gépek teljesitménye 600 m/ óra is lehet.

A rotációs egyengetőgép

• automatizált vágóberendezéssel van egybeépítve ( a vágási pontosság + 2 cm 10 m vágási hosszak esetén), az egyengetést pedig

• a körforgó keretben elhelyezett keményfém húzóbetétek végzik.

Vastagabb szálakat kalapálással, egyengető rúddal is egyengethetnek,de az erőteljes mechanikai hatásokat kerülni kell .

Az egyengetéskor az acélszálat felmelegíteni nem szabad.

Az egyengetett acélszálakat meg kell tisztítani a szennyeződésektől - a sártól, zsírtól, olajoktól, festéktől a leveles rozsdától.

A kissé bemaródott vörösrozsdát nem kell károsnak tekinteni, sőt az a tapadást, együttdolgozást elősegíheti.

A kiegyengetett betonacél szálakat tervezett méretre kell levágni,

• vékonyabb szálakat - kis mennyiség esetén - kézi ollóval, hidegvágóval

• vastag szálakat vágógéppel (43. kép).

A vágás szervezésénél ügyelni kell arra, hogy

• a levágandó vasak minősége és átmérője a tervezettel megegyezzék,

• a tervek felülvizsgálatával ellenőrzött vashossszak adják ki a hajtott vasak összhosszait, a hajtási ráhagyásokat is figyelembevéve,

• hulladék ne ,vagy csak minimális mértékben maradjon vissza.

A vágógépek

• ollószárait mechanikus vagy hidraulikus mozgatással működtethetik, például egy

• ÉPGÉP típusú betonacélvágó mechanikus ollóval 45 mm átmérőjű elemeket is darabolhat ,vagy

• vékonyabb szálakból egyszerre több darabot vághat. (Teljesítménye 10 tonna/ó)

A méretre vágott betonacélt tervezett alakra hajlítását

• kézi erővel vagy

• géppel (42.kép ; 43 kép) végezhetjük. (Ma már általános gyakorlat a gépi hajlítás.)

A betonacél kézi hajlításához

• 90 cm magas pallóból alakított munkapad, továbbá

• hajlító (villás-)kulcs és acéltüskék szükségesek, amelyeken

• a hajlítandó acél megtámaszkodik, ám ezzel a módszerrel csak vékony acélbetétek hajlíthatók ; a vastag acélbetétek hajtására

• acéllemezre szerelt tüskés hajlítókulcs kell.

Az igen nehéz fizikai munkák közé sorolt kézi erővel hajlítás helyett

• az ember kímélésére alkalmazzák a villanymotor hajtotta. hajlítógépeket , amelyek

• asztalszerűen kialakított felső lapján

• egy- vagy két furatokkal ellátott korong és a korong(-ok) mindkét oldalán lyuksorozatos, fix léc talólható;

• a korong és a fixléc furataiba tüskék helyezhetők el, úgy, hogy

• a lécfuratokba a támasztótüskék,

• az elforditható korongba a hajlítótüskék kerülnek. (A tüskék átméróje a betonacél átmérőjétő1 és az ún. hajlitási sugártól függ.);

• a megtámasztó és hajlító tüskék közé helyezett acélszálat a villanymotor hajtotta körtárcsa a kívánt alakra hajtja;

• a vékonyabb acélszálakból - bilinccsel összefogva - egyszerre 4-6 db-ot is hajtanak.

A korszerű hajlítógépek automata vezérlőművel felszereltek és változatos programokat valósítanak meg.

Oszlopok spirál kengyelezését, a köralakú kengyelekhez hasonlóan gépi úton, vagy állványra felszerelt és méretnek megfelelő dobra csévéléssel állitják elő.

Az acélbetétek toldását a vonatkozó (vasbeton szerkesztési ) szabályok szerint, illetve a tervezett módon kell eszközölni.

Az általában alkalmazott, a tervezett toldási hosszaknak megfelelő mértékű

• átfedéssel kialakított toldások esetén

• az acélbetéteket nem szabad összekötözni, mert az acélbetéteket a beton nem képes körülvenni, így nem látja el feladatát.

Hegesztési eljárásokkal

• csak hegeszthető acélok toldhatók, mégpedig

• ív vagy ellenállás hegesztéssel, ugyanakkor

• a nagyszilárdságú acélszálakat, amelyeknek a szilárdságát hidegmegmunkálással növelték, hegesztéssel toldani nem szabad.

• átfedéssel,

• hevederekkel, vagy

• tompa ütköztetéssel készíthetők.

A leolvasztó tompahegesztéskor jellegzetes végátmérőnövekedés, dudor képződik.

Hegeszthető acélok közül

• a B.38.24, B.45.30 és B.50.36. ívhegesztéssel is, míg

• a B.60.40-es betonacél csak tompa ellenállás-hegesztéssel toldható.

A menetbordás betonacélokat

• az európai gyakorlatban már régóta gyártják, felhasználukra példát

• a sík- és térzsaluzatok távolságtartóinál, már láttunk, ahol a menetbordára illeszkedő szárnyas csavarokkal feszítetik össze a zsaluhéjakat ;

A 12-40 mm-es átmérővel hazánkban is gyártott menetbordás acélok toldását belső menetű csőhüvelyek felhasználásával is meg lehet oldani

Betonacélok teherviselő, sajtolt csőhüvelyes toldására a hazai fejlesztésű BÁCSBIND eljárás is alkalmazható, (44.kép ; 45 képek) amely

• 12-40 mm átmérőig használható ;

• toldási hossza 6-10 d között van, a toldott rudakat

• határfeszültségig terhelve, azok egymástól legfeljebb 0,1 mm-t mozdulhatnak el ,

• a felhasznált csőhüvelyek keresztmetszete - belső átmérője - 1-2 mm-rel meghaladja az összekapcsolandó rudak átmérőjét és bennük

• a hidegalakítás (sajtolás) hatására hajszálrepedések nem keletkezhetnek

• az alkalmazandó hüvely tényleges hosszúságát és a sajtolási sávok számát erőtani számításokkal kell megtervezni ;

• a műveletet üzemi és építéshelyi alkalmazásra egyaránt alkalmas ( például SALVI 59. N típusú,1500 kN préserejű) sajtológéppel végzik ;

Az eljárással a menetbordás betonacélokon kívül összekapcsolhatók

• sima betonacélok és

• pászmák is, valamint

• egy menetes végű és egy rovátkolt acél, vagy

• betonacélok átfedéssel is, sőt

• egyik oldalról két a másik oldalról egy kapcsolódó betonacél, akár

• oldhatatlan akár

• - bordázott acélok esetében - oldható kötésekkel.

A toldási módszer előnye, hogy

• üzemben és

• az építési helyszínén egyaránt alkalmazható,

• időjárásra érzéketlen,

• élőmunka igénye a hegesztésnek csak 1/5-e,

• használata néhány óra alatt betanítható.

A méretre vágott és a terv szerint hajtott acélbetéteket legcélszerűbb

• szerelőállványokon a vastelepen összeszerelni és a zsaluzatba

• a készreszerelt vasalást, armatúrát elhelyezni, ha

• az összeszerelt armatúra súlya, méretei és vasalási rendszere ezt lehetővé teszik.

A fenti, célszerű módszer alakalmazása

• többtámaszú gerendáknál és a hagyományos lemezvasalásnál, keretszerkezeteknél egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges, ezért ilyen esetekben

• a nehezebben kezelhető acélbetéteket, aramatúra egységeket a szerelőállványon előszerelik és zsaluzatba elhelyezik, majd

• a csatlakozó acélbetéteket a zsaluzaton/-ban szerelik hozzájuk;

A helyszíni és az előreszerelések során egyaránt

• az acélbetéteket 1 mm vastag lágyhuzallal ("kötöződróttal") kötözik egymáshoz, úgy, hogy

• azok ne csússzanak szét és a tervezett helyükönmaradjanak;

• a kötözést rendszerint laposfogóval végzik (01. kép), ám

• a termelékenység fokozása érdekében ún. automatikus kötöző eszközöket

• (41. kép) is használhatnak, vagyis

• az előregyártott füles kötöző huzalt a pergőszáras fúrók működésével azonos rendszerű kampós kötözővel (42. kép) tekerik rá az összekapcsolandó acélbetétekre.

A pillérek és oszlopok armatúráit is zömmel a vasszerelő telepen előre összeszerelik és készen juttatják a zsaluzatokba.

A szerelést szerelőállványon végzik úgy, hogy

• két hosszacélbetétet két bakra fektetnek és ráhúzzák a kengyeleket ;

• a kiosztott kengyelek helyét krétával megjelölik a hosszbetéten, majd

• a kengyeleket e helyeken hozzákötik a hosszbetétekhez, ezután

• a további hosszacélbetéteket szerelik az armatúrába.

Daruzott építkezéseken nagysúlyú armatúrákat is előre szerelnek, egyébként azonban csak az emelhetőség határáig szerelik előre az szerkezeteket.

A szokásos méretű gerendák acélbetéteinek összeszerelése

• a szerelővasak és a kengyelek szerelőállványon (fa vagy vas bakokon) való elhelyezésével és a kengyel - kiosztásával kezdődik ;

• a kengyelek kötözése után az alsó egyenes és felhajlított főacélbetétek beszerelése következik, míg

• a nagyméretű-, többtámaszú gerendákat a zsaluzatban (az alátámasztott fenékzsaluzaton) szerelik.

Á hagyományos lemezszerelés

• teljes egészében a zsaluzaton folyik, ahol

• az egyenes és a "kígyózó" (felvezetett) fő acélbetétek kiosztása és

• az elosztó acélbetétekkel való összekötözésük történik, illetve

• rögzítik az armatúra helyét, helyzetét is.

A lemezvasalás korszerűsített megoldását többek között

• a hegesztett hálók alkalmazása jelenti, amelyeket

• ponthegesztésre alkalmas, kis széntartalmú acélokból

• hálóhegesztő automatákkal, ponthegesztésekkel készenek.

Az üzemi előregyártásban és az alagútzsaluzatos technológiáknál,… is széles körben alkalmazott hegesztett betonacélhálókkal (-létrákkal, -rácsokkal,…)

• némi acéltöbblet felhasználása árán a vasszerelés és elhelyezés munkája 1/10-re csökkenthető, továbbá

• a keresztbetétek a kiegészítő acélbetétek megcsúszását is megakadályozzák. a betonban

A hegesztett hálók automata gépekkel (46. kép) akár 6000 x 2400 mm nagyságban és sokféle acélbetét átmérő és kiosztási kombinációban gyárhatók.

A hálók mellett hegesztéssel

• két- vagy többsoros (többrétegű vasalatok távtartására szolgáló) létrák,

• sík- és térrácsok,

• komplett ( például koszorú) vasalatok, valamint

• (cölöpfejek, alaptestek vasalására való) kosarak is előregyárthatók.

A kötözésen túlmenően az acélszálaknak a szerkezetben

• tervezett helyükön tartására gyakran távolságtartók beiktatására is szükség lehet, például

• a két sorban tervezett fő acélbetétek közé f 20-as tüskét kell.elhelyezni.

A zsaluhéj közelében levő acélbetétekre

• a megfelelő betontakarás biztosítása érdekében

• távolságtartó, térközbiztosító elemeket erősítenek fel.

Ma már ltalános ismeretek, használatosak a műanyag távolságtartó korongok és térközbiztosítók, ugyanakkor az acélbetétek takarásának, egymástóli távolságuknak és helyzetük biztosításának módjai, eszközei lehetnek még

• kerámia (vagy finombeton) elemek lemez acélbetéteinek betontakarásához,

• felhasított, "rápattintható" műanyag korong takarás- és távolságtartók,

• acél távolságtartó tüskék,

• lemezek felső vasalását tartó ("letaposástól" óvó) hajlított betonacél "lovasok"

• idomtestes födémek felső acélbetéteinek betonacélból hajlított helyzetrögzítője.

A legegyszerűbb, legolcsóbb, de kevésbé megbízható megoldás, ha

• a betonozás közben az acélbetéteket megemeljük, hogy kellő mennyiségű beton follyék alájuk, ugyanakkor kerülni kell

• a szerves anyagú (fa, műfa,…) duzzadó, korhadó anyagú betétek és

• a felületen később korrodáló, rozsdásodó betonacél darabok ("dornik") takarásbiztosítóként való használatát, különösen szerkezeti és/vagy látszó (vakolatlan) betonok esetében

A betonacél megmunkáló telepek térbeli elrendezése követi a munkafolyamatok időbeli sorrendjét, vagyis

• az anyagok minőség, átmérő és hosszúság szerinti tárolásának, majd

• az egyengetés, a darabolás, a hajlítás,

• a szerelés és a kész vasalatok- armatúrák - tárolásának helyszínei kapcsolódnak egymáshoz

A vastelepek kialakítását döntően jellemzi még

• a műveletek gépesíthetősége és

• a lefedhető (esetleg zárt) munkahelyek, munkaterületek aránya .

Egyszerű, iparosított betonacéltelep alapegységei

Ma már egyes cégek komplex betonacél megmunkáló gépláncokat is gyártanak és forgalmaznak, ahol

• Az acélszálakat átmérő, hossz és minőség szerint acélkalodák között a szabadban tárolják ,

• a tárolótér és az acélmegmunkáló és szerelő zárt épületei között

• - a tárolás és a megmunkálás hossztengelyében fekvő - sínpályán mozgó automatikus mérő- és vágóberendezés működik, úgy, hogy

• a vágó - mérő gépen elhelyezett csörlő a tárolóból a egy görgősoros padra húzza a kiválasztott acélszálat, ahol

• az előzetesen beállított végálláskapcsolóhoz ütköző betonacélt egy olló méretre vágja, ezután

• a görgősor a betonacélt a kapun keresztül a hajlitógépre juttatja;

• a hajlítások elvégzése után a görgősor a konduktorra - ami egy hidraulikával térben mozgatható szerelő állvány - vagy a szerelőpadra szállítja, ahol

• az armatúrákat összeszerelik.

Hazánkban ilyen üzem először a paksi erőmű építkezésén üzemelt.

• ha csavart (nem hegeszthető) betonacélokat felmelegítenek, vagy hegesztenek, a hegesztés helyén az anyag kilágyul, szilárdsága lecsökken ;

• a hajlított acélbetéteket nem az acél átmérőnek az acél minőségének megfelelő átmérőjű tüske mellett hajlítják, az vagy azonnal eltörik vagy a hajlított szakasz rideggé válik ,

• húzott homorú görbülettel építenek be, így a kiegyenesedni törekvő acélbetétet lerepeszti a betontakarást

• az acélbetétek egymáshoz való erősítése - kötözése - laza vagy elégtelen, úgy azok a betonozáskor a terv szerinti helyükről elmozdulnak

• az acélbetétek átfogásos toldását huzal kötözéssel rögzitik egymáshoz, ezzel az egymáshoz érő acélbetéteket a beton nem veszi mindenhol körül, így az acél és a beton tapadása együttdolgozása nem kielégítő

• szennyezetten beépített betonacél és a beton közötti tapadás betonozás után nem jön létre.

• a betonacél egyengetőhelyek szélessége a szállítási hossz fele, de legalább 4,00 méter legyen ;

• a gépi egyengetőberendezést mindkét oldalról megközelithetően kell elhelyezni, úgy hogy a munkaoldalon nagyobb hely maradjon ;

• 750 N/mm² szakítószilárdságú betonacélok feldolgozása előtt a biztonságos munkavégzés lehetőségét hajlitópróbával ellenőrizni kell ;

• ha a hajlitópróba során az anyag elpattan, a szállítmányt nem szabad feldolgozni ;

• vágóollóval legfeljebb 12 mm átmérőjű betonacél vágható;

• betonacélokat felmelegítéssel hajlítani nem szabad ;

• az összeszerelési hely szélessége legyen nagyobb a leghosszabb acélbetétnél hossza pedig annak kétszeresénél ;

• szerelést csak akkor szabad végezni, ha 5 méteres körzetben elektromos szabadvezeték nincs, vagy a meglevőket tartósan feszültségmentesítették;

• szereléskor úgy kell kötözni, hogy a kötözőhuzalok végződései a vasszerelésből ne álljanak ki;

• az oszlopok, pillérek vasszerelését felállítás után legalább két, egymásra merőleges irányban kell kikötni;

• az összeszerelt, kész armatúrákat legfeljebb 1,50 m magasságig szabad a tároló-helyen egymásra rakni;

• dúcolt munkaárokba az acélbetéteket csak a dúcolás megbontása nélkül szabad leereszteni,…